Az Atrani kastély
Gabriel szótlanul kísérelte a kissé csapzott
teremtést az udvaron, a főbejáraton majd pedig a hosszú folyosókon, aki a nő
alig bírt lépést tartani a férfival. Csend honolt az egész kastélyban, ami
kissé nyomasztónak hatott. A testőrség néhány alacsonyabb rangú tagjával
találkoztak menet közben, azonban mindössze egy gyors biccentés volt az
üdvözlés. Minden mozdulat, minden manőver mesteri volt, a nő nem bírt betelni
az egyenruhás férfiak látványával sem. Éppen ezért érte teljesen váratlanul,
hogy kísérője megállt. Határozott mozdulattal navigálta a szobába, ahova
belépve a nő lélegzete elállt. Tágas, makulátlanul tiszta vendégszobában, ahol
lenyűgöző berendezések, dísztárgyak sorakoztak.
- Frissítsd fel magad! A szobának saját
fürdője van, senki nem fog zavarni téged. Ha végeztél a szekrényben találsz
ruhákat, mindegyik új, bármelyiket felveheted. Fél óra múlva indulnunk kell,
addig kint várok a folyosón.
- Köszönöm.
Gabriel ígéretéhez híven, a folyosón
várakozott, de így is tisztán hallotta, mi zajlik bent a szobába. A nőt a szapora
szívverése és pezsgő vére elárulta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése