Részlet Novella 3.7 - Szerencse kegyeltje tartalmából


Sziasztok,

ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy néhány örömhírt osszak meg Veletek.
Elsőként szeretném megköszönni nektek, hogy látogatjátok az oldalt, mely így elérte, sőt túl is lépte a 65000-et. Nagyon ügyesek vagytok!
Ennek örömére létrehoztam a bloghoz és az írásaimhoz kapcsolódó Facebook-os oldalt! Nyilvános az oldal, szóval nem feltétlenül kell regisztrált felhasználónak lennetek, hogy megnézhessétek a bejegyzéseim. Nagyon örülnék neki, ha minél többen likolnátok és komiznátok...
Kitartást, már nem sokat kell várni... Csütörtökön pedig jön Flóra&Rob!
Kíváncsian várom, mit szóltok a részlethez!

Puszi,
ZoÉ

Részlet...

"Türelmetlenül vártam Olíviát. Képes voltam inget felvenni, megborotválkozni és a hajamat belőni a vacsorához. Idegesen készülődtem, amit a nővéreim kiszúrtak, és ezzel pedig megindult a cukkolásom. Csak mondták és mondták, de egyetlen szavukat sem vettem fel, hiszen egy sokkal fontosabb dologra koncentráltam. Aztán elérkezett a várva várt pillanat.
Megszólalt a csengő, s a szívem egyszeriben a torkomba kezdett el dobogni. Apa nyitott ajtót. Anya, Vick és Lizzy pedig apa mögött sorakozott fel, a vendégek fogadására. Én kicsit távolabbról figyeltem az eseményeket, mert még mindig nem volt elég bátorságom. Majd egy utolsó nagy levegővel felkészültem, hogy nincs vesztenivalóm.
Először Ben lépett be az ajtón, s egyből a kabátját ledobva kiskutyához rohant játszani. Lizzy kicsi házi kedvence kötötte le minden figyelmét, még engem is alig akart észrevenni. Mikor viszont felfedezett akkor szinte a nyakamba ugorva üdvözölt. A következő érkező vendég a korábban, a kórházban látott nő volt, akinek a derekát Jack ölelte. Mindkettőjük kezében mózeskosár volt. Vick egyből elvette a nőtől a mózeskosarat, Lizzy pedig Jacktől átvett. A nem csalódtam, mert a nővéreim egyből babázni kezdtek.
- Hello Robert! Korábban nem volt alkalmam bemutatni a párom, Carolt. – Jack köszöntött és végre bemutatta az ismeretlen nőt.
- Örvendek Carol! – nyújtottam a kezem Carol felé.
- Szia, kérlek, tegezz nyugodtan! – mosolygott barátságosan Carol.
- Hol van Lív? – anya tette fel a legfontosabb kérdést."


1 megjegyzés:

  1. Hűha ez is jónak ígérkezik. Remélem Olívia csak késik egy picit, és nem fogja kihagyni a meghívást. Csalódott lennék, ha így lenne, és azt hiszem Rob is. Szegényke annyit készülődött rá... még a haját is belőtte a fiú.:)

    VálaszTörlés