Just the way you are 21.

Jenna távozásával Eric-ben egy hatalmas űr keletkezett. Nem találta a helyét, s így inkább magához rendelte a társaságot. Legyen valaki, aki szórakoztassa. A férfi, míg várakozott a legrosszabb megoldást választotta, amit csak lehet. Egyik kezébe a majdnem tele töltött whisky-s pohár vette, míg a másikba a fotósorozat, amelyet Richard hagyott nála. A düh egyre jobban emésztette, hogy merészeli bárki is fenyegetni őt. Haragos volt, mivel ezzel a hirtelen jött helyzet teljesen keresztül húzta a számításait. Ráadásul ő maga rendelte haza a feleségét és ezzel vége az arany életének.

Az egyik fotelben lógatta a lábát, bár nem sokáig bírta ültében. Felpattant, majd járkálni kezdett. Aztán végtére meghallotta a lift jellegzetes hangját. S ettől egy picikét jobban érezte magát. A bárszekrény mellett téblábolt, mikor a várva várt személy belépett az ajtón.

William valahogy megérezte a baj szelét, legfőképpen Eric igen hirtelen telefonja miatt. Először nem is gondolta komolyan, hogy eljön. Jobban szeretett volna Sandy-vel eltölteni egy kis időt kettesben. Úgy is olyan régen romantikáztak már. Most, hogy megérkezett és végigmérte Eric-et, igazolva látta, hogy jó döntést hozott.

- Eric, beléd meg mi a frász ütött? – sétált oda barátjához és kezet nyújtott neki. – Láttad magad egyáltalán, hogyan nézel ki?

- Ideges vagyok, és? – vonta meg a vállát, miután kezet ráztak.

- Meg merjem kérdezni, mitől? – William kényelmesen helyet foglalt, és kicsit aggódva várta a barátja válaszát. Eric-et nem igen látta ilyen idegesnek. Általában a hidegvérét minden körülmény között meg tudta tartani.

- Whisky-t? – hagyta figyelmen kívül William kérdését, aki bólintva egyezett bele. Eric kitöltötte az italt, majd barátja kezébe nyomta a poharat. – Megfenyegettek bennünket. – mondta ki végül, míg William-mel szembe helyezkedett el.

- Tessék? Fenyegetés?  William enyhén sokkot kapott.

- Igen, jól hallottad. Nemcsak engem, a céget, hanem Elsey is része a fenyegetésnek. Itt van a bizonyíték. – adta át a dossziét William-nek.

- Most mit fogsz tenni?

- Richard kézben tartja a dolgokat. Elsey-t hazarendeltem, úgyhogy vége a vakációjának és nekem a szórakozásnak. – sorolta Eric, mit is intézett. Az utolsó pontnál önkénytelenül elhúzta a száját, hiszen egy cseppet sem tetszett neki, hogy bizony ilyen körülmények között még óvatosabbnak kell lennie.

- Helyes. Mindenkinek így lesz a legjobb. – helyeselt William, bár tudta, Eric-nek az sokkal nagyobb dráma, hogy nem élvezheti a szeretői kegyeit. – Tud erről az egészről bárki más? – sandított fel William a képek tanulmányozásából.

- Richard és a csapatán kívül senki más. – vágta rá azonnal Eric.

- És elmondod neki? – William nem tudta kimondani Jenna nevét, csak célozni tudott csak. Még eléggé élt benne a csalódás.

- Nem, persze, hogy nem. – Eric kissé elgondolkozott. - Csak annyit tud, hogy a feleségem hazajön.

- Nem repes a gondolattól, ha jól sejtem. – vette közbe William, de Eric-nek egy cseppet sem tetszett a megjegyzés, azonban némi morgással elütötte a dolgot. Nem ez volt a legfőbb probléma, bár Jenna feldúlt távozásról tudta, hogy okoz még neki fejtörést.

- És hogy van Sandy? – váltott témát frappánsan Eric, s ezzel teljesen el tudta terelni önmagáról a témát. William mesélni kezdett, amivel kizökkentette a barátját. Eric némán hallgatva és kissé elmerengve ücsörgött, azonban az agya eldugott zugában ott motoszkált a fenyegetés és azzal járó bonyodalom.

***

A forró csók nyoma még ott égett az ajkaimon, míg igyekeztem higgadtságomat megőrizni. Nem értettem, mi a bajom, hisz ezt akartam. Most, hogy a feleség hazaérkezik, bizonyára jobban le fogja foglalni Eric-et, s a férfinek jóval kevesebb pásztorórára lesz lehetősége. Valahogy egyre kevésbé számított a pénz, ha vele voltam. A vele együtt átélt élmények felbecsülhetetlenek, ugyanakkor nem kevés tapasztalattal lettem gazdagabb.

A ház előtt állt meg a taxim, s nagy levegőt vettem, hiszen Eric-nek köszönhetően anya egészen biztos, hogy paprikás hangulatban vár rám. Egy cseppet sem örültem. Mégis valahol reménykedtem, hogy tévedek. Igyekeztem óvatos lenni, majdnem úgy settenkedtem be a lakásba, mint egy betörő. Most igazán nem kívántam a társaságot, kicsit egyedül akartam maradni. Azonban egyáltalán nem volt szerencsém. Amint megcsörrent a kulcs a kezemben, mikor ki akartam venni a zárból, anya egyből meg is jelent.

- Jenna, hol a fenében jártál? – mérgesen szegezte nekem a kérdését, s jóval feldúltabb volt, mint arra számítottam.

- Szerintem te is tudod a választ. – szenvtelen hangon válaszoltam, hiszen olyat kérdezett, amire ő is tudta a választ. Szerintem teljesen egyértelmű volt.

- De a te szádból is hallani akartam.

- Igen vele voltam. Nála töltöttem az egész éjszakát. Most jó? Vagy részleteket is szeretnél?

- Szemtelen fruska! Miért olyan nehéz megérteni, hogy anyádként a javadat akarom?

- Tudom, mit csinálok!

- Dehogy tudod! Szerintem még végig sem gondoltad, hova vezet ez az egész. Hogy lehet csak ennyi eszed, mi? Egy nős férfi? Mi a fenét képzelsz, mit fog csinálni? – az égre emelte a tekintetét.

- Nem képzelek én semmi. Nem várok semmit.

- Most még ezt mondod, mert még fiatal vagy és felelőtlen. De mi lesz később? Mi van, ha már te is többet akarnál? Vagy ne add isten, teherbe esel? Akkor mit fog tenni a hős lovagod?

- Fiatal vagyok, de nem vagyok felelőtlen. Nem fogok többet akarni, legfőképpen tőle! És kellően körültekintőek vagyunk!

- Még rosszabb, mint gondoltam. Teljesen megőrültél? Kész lennél félre dobni érte mindent? Az eddig elért tanulmányi eredményeid? A jövőd?

- Sajnálom, hogy te így látod, és hogy csalódtál bennem. Felnőtt nő vagyok, és megvan a saját életem. Egyáltalán nem olyan szép és csodálatos a való világ nekem egyetemistaként, mint azt te gondolod. Hidd el én sem gondoltam, hogy egy nős pasival bonyolódok bele ebben a nem is tudom mibe! – kezdett kissé feljebb szaladni a hangom. – Bocsánat, hogy nem a te tökéletes kislányod vagyok. – a végére könnyek szöktek a szemembe, ahogy belegondoltam, hogy csak csalódást okoztam.

- Kicsim, szeretlek. Nagyon szeretlek, és éppen ezért szeretném neked a legjobbat. Mi lenne, ha te is és én is megnyugodnék? Leülnénk és normálisan beszélgetnénk egy kicsit. Mesélje egy kicsit Eric-ről! – kissé kikerekedtek a szemeim, mert váratlanul értek anya szavai.

- Oké, de előbb lepakolok, és kicsit megmosakszom.

- Siess, addig csinálok egy nagy adag kávét! – bólintottam, ledobtam a táskám és megrohamoztam a fürdőt. Magamra zártam az ajtót.

Muszáj volt némi vízzel meglocsolni az arcom, mert azt hittem, még nem vagyok egészen észnél. Azonban nagyon úgy tűnt, hogy igen is ébren vagyok. Mikor előmerészkedtem, akkor anya éppen két bögrét töltött meg kávéval.

- Még mindig feketén egy csepp tejjel?

- Pontosan. – válaszoltam, s leültem anya mellé. – Mit szeretnél tudni?

- Nem kivégző osztag előtt állsz. Kezdjük inkább az elején! Hol találkoztatok? – azt hittem félre nyelem azt a korty kávét, mert ha tényleg betartom az időrendiséget, akkor azt is bevallom, hogy nem vagyok több, mint egy annyira nem is olcsó játékszer.

- A gyakorlati helyemen találkoztunk. Egy helyen dolgozunk. – a kávés bögrére szegeztem a tekintetem. – Hidd el nem terveztem! Egyszerűen megtörténtek a dolgok. Eric hihetetlen kisugárzással rendelkezik és egyszerűen megőrjít.

- És mi a helyzet a feleségével? Mert hát nős.

- Nem tudom. Eric sosem beszél erről, bár úgy sejtem, hogy közöttük már régóta nincs minden rendben.

- Miből gondolod?

- Elsey ha jól tudom, már hetek óta távol van. Elutazott…

- Ez akkor sem változtat a dolgokon. Ő a felesége és te nem vagy több, mint a szeretője.

- Tudom, hidd el, nagyon jól tudom. – ez volt a végszó, mert a beszélgetésünk abba maradt. Kicsit jobban éreztem magam, és látszólag anya is megnyugodott. Bár még egyáltalán nem tudtam, hogy ez a nap még micsoda meglepetéseket tartogat számunkra.

***

Eric telefonhívását követően már semmi sem volt ugyanolyan. A kellemes romantikus hangulat derékba tört, s darabjaira hullott. Elsey némán állt neki a csomagolásnak, míg Chad a repülőjegyeket intézte. A férfi kint telefonált az erkélyen, mivel közben folyamatosan cigizett. Mérges volt legfőképpen Eric-re, aki minden előzmény nélkül azonnal haza rendelte a feleségét, és ezzel agyon vágta a meghitt romantikus kiruccanásukat.

- Haragszol rám? – Elsey csendben lépett Chad mögé és hátulról karolta át a férfit. Chad elszívta a cigijét és miután a csikket elnyomta a hamutartóban óvatosan Elsey felé fordult.

- Rád cseppet sem. – a tenyerébe fogta a nő arcát, aki élvezettel fogadta a férfi gyengédségét. – A férjedre annál inkább. MI a fenének akar éppen most hazacsalni?

- Hidd el, én sem tudom! Viszont a hangjából arra következtetek, hogy valami nagy baj van.

- Ne aggódj! Talán mégsem ég a ház, csak Eric fújja fel az egészet.

- Remélem, hogy igazad lesz. – mosolyodott el a nő, mert egy pajkos gondolat férkőzött a fejébe. – Szóval mennyi időnk van még? – huncutul nézett Chad-re, aki rögtön vette a lapot.

- Csak a holnap késő délelőtti gépre tudtam jegyet szerezni. De ez éppen megfelelő, mert hihető lesz, hogy átszállással tudunk csak visszamenni New York-ba.

- Mi lenne, ha addig kiélveznénk azt a hatalmas és kényelmes ágyat?

A kecsegtető ajánlatra egyikőjük sem tudott nemet mondani. Szenvedélyesen kapaszkodtak egymásba, mert tudtán, vagyis érezték, hogy valaminek a vége közeledik. Mint az utolsó lehetőségként az éjszakában, melyben a szerelmük kiteljesedhet, élvezettel merültek el. A puha és érzéki érintésekkel, kényeztető simogatásokkal és szerelmes csókkal mondták el egymásnak az érzéseiket, az üres szavak helyett. Így sokkal hihetőbb és sokkal érdekesebb volt.

A pirkadat első pislákolásáig szeretkeztek, azonban Elsey mégsem tudott olyan békés álomba merülni, mint Chad. A nő kifejezetten aggódott a holnap, vagyis inkább a ma miatt. Olyan szép volt minden. Ketten voltak, egymásnak. Chad mellett olyan nőnek érezte magát, amilyen mindig is szeretett volna lenni. S talán éppen ezért félt olyannyira Eric-től való találkozástól, mert a férje egészen biztosan észre fogja venni a változást és talán szóvá is teszi. Azonban Elsey már nem akart hideg és érzéketlen nő maradni, legfőképpen feleség nem. Már csak az volt a kérdés, hogyan is induljon neki a nagy feladatnak, miszerint el akar válni. - Egyik napról a másikra nem jöhetett az isteni szikra, hogy válni akar. Eric pedig magyarázat nélkül úgysem fogja beérni. - Elsey azonban nem érezte magát sem olyan erősnek, sem olyan bátornak, hogy bevallja a viszonyt, amit Chad-del folytat. Ráadásul ott motoszkált a fejében az is, mit tenne Chad, ha bejelentené a válását.

Lassan megvirradt, s ezzel pedig egyre közelebb kerültek az induláshoz. A nő pedig nem érezte magát okosabbnak semmivel sem.

***

Jared, a fotós nem tudott semmit az eredeti okokról, és nem is kívánt kérdezősködni. Az előre megbeszéltek szerint járt el. Ez egy újabb feladat volt számára, amit teljesíteni kellett. Megtette és élvezettel pörgette végig a vaskos bankóköteget az ujjai között. – Szép kis summa! – kaján vigyor jelent meg a képén, s egyből kapzsibbá vált. Abban a lepukkant lakásban, amelyben tengette az életét soha nem fordult meg annyi pénz, amit egyben a kezében tartott. Szabadúszó fotósként szinte bármit elvállalt annak érdekében, hogy pénzhez jusson. Próbálkozott az újságoknál, nevesebb magazinoknál, mint profi fotós, csakhogy olyan nagy volt a verseny, hogy csak néhány kisebb megbízásra kérték fel. Aztán új jelenségként jelent meg a lesifotózás. Nem éppen a legkedveltebb szakma, azonban jóval többet fizettek egy-egy fotóért, mint mások. Az igazi pletykára éhes szennylapok semmit sem szégyelltek, s velük lehetett a legjobb üzletet küldeni.

A legutóbbi küldetésén hozta össze a sors az új megbízójával. Utána kellett volna, vagyis róluk kellett volna képeket szolgáltatni a szennylapnak, csak hogy fordult a kocka. A megfigyeltből lett a megbízó. A fotós szeme előtt pedig a megjelenő bankjegyek villogtak csak.

- Ha teljesíti a további feladatokat, akkor busásan meg fogom jutalmazni.

- Nem fog csalódni bennem. – vigyorgott azzal az igazi hiéna ábrázatával a fotós.

- Ajánlom! – aztán már csapódott is a bejárati ajtó, a rejtélyes megbízó pedig távozott.

Jared egyedül maradt, s a pénzt félre téve a másik boríték után nyúlt. Egy sört vett elő a hűtőből, s tanulmányozni kezdte az utasításokat. Tényleg aprólékosan, a legnagyobb körültekintéssel minden le fog jegyezve. Pontosan meghatározva napirendekkel kiegészítve, mikor és hol található a célpont.

- Ez könnyű menet lesz! Könnyű pénz!

***