Just the way you are 24.

Jared korán kelt, képtelen volt tovább aludni és szinte a kora reggeli nappal együtt ébredt. Egy minden porcikáját megropogtató nyújtózkodást követően hatalmas ásítással állt neki a reggeli fekvőtámaszainak. Egy sorozatot lenyomott, pár nagyobb levegővétel erejéig megállt, majd újabb sorozatot számolt le. Kész vagyon lett volna edzőterembe járni, így inkább otthon végzett pár gyakorlatot. A fekvőtámaszt néhány hasizom gyakorlat követte, s végül pár bokszoló mozdulat zárta a sort. Kellően bemelegítette az izmait, így gyorsan magára kapta a sortját, az agyonhasznált sportcipőit és a kissé megkopott hosszú ujjú kapucnis pulóverjét, ami a kedvence volt, mielőbb indulhasson.

A férfi számára úgy volt teljes a reggel, ha edzést kiegészítve fut. Általában a munkájától függően kisebb vagy nagyobb kört tett meg a háztömb körül. Ilyenkor alig lézengtek az utcákon. Néhány díler és utcalány az éjszakai műszak után, vagy pár suhanc éppen az éjszakai buliból botorkáltak haza fele. A férfi nem törődött velük, és vele sem. Már hozzászokott a látványukhoz, tulajdonképpen az egész az élete részévé vált. Legalábbis azóta, mióta ezen a környéken élt. A kapucnija alatt néhány pillanatot engedélyezett magának, hogy felmérje a terepet, aztán megvonta a vállát és gyorsabb tempóra kapcsolt.

Zihálva ért vissza a házhoz, érezte az ereiben lüktető vért, a vadul dobogó szívét, s valamiféle nyugodtság is megszállta. Nem értette, miért érez így, csak egyszerűen ott volt ez a különös dolog. Míg ezen töprengett, addig normál tempóval sétált fel a lépcsőkön, hiszen a liftet még mindig nem javítatták meg. A lakásba lépve először az órájára nézett rá. – Legalább az idővel jól állok. – vonta meg a vállát, majd megszabadult az összeizzadt holmiktól. Gyorsan lezuhanyozott, felöltözött és immár tiszta fejjel nekiállt a munkának.

Előző nap megvizsgálta a megbízója által átadott borítékot, csakhogy tovább kellett folytatnia az áskálódást. Azonban rájött, hogyha nem ismeri a terepet, akkor bizony könnyen kudarcot vallhat. Manhattan azon részén aligha volt mindennapos vendég. Jared összepakolta a táskáját benne a lencsékkel és objektívekkel, szinte minden alkalommal megállapította magának, hogy minden vagyona a fotós felszerelésében van. Bár ezúttal nincs oka panaszra, hiszen vaskos köteget rakott zsebre.

Egy leharcolt Ford-ba szállt be, melyet a magáénak tudhatott. Hajdan gyönyörű járgány megsínylette az idő múlását, s a folytonos javításokkal szinten lehetett tartani az állapotát. Jared félre söpörte az ülésen hagyott kajás dobozokat és poharakat, maga mellé tette a táskáját és útnak indult.

A felhőkarcoló előtt parkolt, az utca túloldalán. Azonban innen tökéletes rálátása volt a bejáratra, illetve a garázs felé vezető útra is. Próbaképp ellőtt pár képet, majd várakozott és figyelt. Amolyan szabályszerűségeket, megszokásokat vagy ehhez hasonló jelenségeket keresett, amelyek akár még a hasznára lehetnek. És talált. Egyrészt észrevette a sofőröket, akik a garázs bejárata mellett, a járdán cigiznek és beszélgetnek. Egy biztonsági őr is cirkál, ellenőrizve a bejáratokat, s ha arról van szó, akkor leáll a sofőrökkel haverkodni.

Jared igyekezett mindent feljegyezni, mikor a hatalmas üvegajtó kinyílt s kilépett rajta az öltönyös férfi. Jól fésült, jó vágású férfi kifogástalan megjelenéssel rendelkezett. Jared egyből készített róla néhány fotót, de úgy tűnt, mintha a férfi megérezte volna, hogy valaki figyeli. Hosszú percekig csak állt és várt zsebre dugott kezekkel pásztázta a környéket. Egészen addig csak ácsorgott, míg a sofőrök közül valaki mellé nem kocogott. Pár szót váltottak, s a ház előtt parkoló fekete limuzinba nem szálltak. A fotós félre tette a gépét, s igyekezett feltűnés mentesen követni a limuzint.

Egy darabig kocsikáztak, mintha cél nélkül tennék ezt. Viszont mégis kikötöttek valahol, méghozzá az Empire Hotelnél. Jared sikerrel járt, bár nem tudta, mi haszna lesz ezeknek a képeknek. A férfi rezzenéstelen ábrázattal sétált be a főbejáraton, az izgalom halvány szikrája sem látszott rajta. Jared nem is igazán tudta eldönteni, mit gondoljon a férfivel kapcsolatban. A hotel bejáratával szembe parkolt le és ezzel megkezdődött az újabb várakozás.

- Ezért plusz pénzt fogok kérni! – dünnyögte a fotós. A tagjai elzsibbadtak, a seggét kockásra ülte és már rohadtul éhes volt, csakhogy semmiféle kaja nem maradt a kocsiban.  Már éppen azon volt, hogy feladja, hiszen egy biztosan, de talán kettő óra is eltelt, míg a férfi a szállodában tartózkodott. Már ott tartott, hogy letámadja a hot dogost, némi kajához jusson, mikor megjelent az öltönyös férfi. Jared nagyot sóhajtott, s előkapta a kameráját. Csak néhány képet tudott készíteni, mert a férfi gyorsan limuzinba vágta magát, viszont a korábbi higgadt vonások már messze nem voltak ugyanolyanok.

A limuzin, mely kísértetiesen hasonlított arra a több tucatra, amelyek éppen ugyanúgy New York utcáin cirkált, beleolvadt a forgalomba, amit Jared továbbra is követett. Aztán a legnagyobb döbbenetére lassított, és kipattant a férfi. Mint éhes oroszlán úgy vetette magát a kiszemelt nőre. – Oh, anyám! Ezzel megütöttem a főnyereményt! – vigyorgott Jared, és nem győzött kattogtatni. Szinte érezte a kezei között a pénzt, bár öröme alább hagyott, mikor a páros a limuzinba szállt. A fotósnak most már az sem számított, hogy néhány perccel ezelőtt éhen akart halni, és mostanra rohadtul kell vizelnie is. Jared egyre érdekesebbnek találta az úti célt, hiszen egyre jobban távolodtak a luxus negyedtől. Bár még messze nem olyan nyomortelep volt, mint ahol ő élt. – Mit keres az öltönyös majom egy ilyen helyen? - morfondírozott el a férfi, míg észrevétlenül leparkolt az utca túloldalán. Kellően távol volt ahhoz, hogy ne vegyék észre, de mégis látott mindnet. – Hacsak nem? – kaján vigyor jelent meg a képén. – Ráizgul a csajra és errefele potom pénzért lakást bérel, hogy akkor kefélje a nőjét, amikor csak akarja. – képzelte el a férfi. Jared csak az objektíven keresztül látta a nőt, de még így is felizgatta a látványa. Irigyelte az öltönyöst, amiért ilyen könnyen szétteszik neki a nők a lábaikat. Éppen ebben a pillanatban pattant ki a nő a limuzinból, majd a páros a járda közepén látványosan ölelkezett, ezzel még több érdekes képet biztosítva Jared számára. A fotós gondolt egyet, majd a mobilja után nyúlt. Természetesen továbbra is követte a limuzint, ami most egy másik hotelhez tartott.

- Megállapodtunk, hogy majd én keresem. – egy ingerült hang sziszegett bele a telefonba, mikor fogadta a hívást.

- Ha meglátja a képeim, akkor megváltozik a véleménye. – kotort elő egy cigit Jared, miután kiszállt a kocsiból. Már nem bírta tovább az ücsörgést. A kocsinak támaszkodva, mintha jobb dolga nem lenne, a szájába ügyeskedve gyújtotta meg a cigit.

- Sikerrel járt? Ilyen hamar? – az ingerült hang egyszeriben lett mélységesen meglepett. – A Rico-ban várom egy óra múlva.

- Ott leszek. Amúgy mondtam, hogy a legjobbat választotta! – Jared kinyomta a telefont.

Elégedettséget érzett, és míg a hotelt figyelte elnyámmogott egy hot dogot. Aztán meglepődött, mikor az öltönyös nagyjából negyed órát, húsz percet volt bent, és már közel sem volt olyan tökéletes az öltözéke, sőt a keze is úgy nézett ki, mintha vér fedte és túlságosan gyorsan távozott. Gyanús volt neki az egész. – Mi a szarba keveredtem?

***

Eric jól ismerte a Royal Grand Hotelt és személyzetét is, olykor itt is tett néhány kellemes látogatást. Ráadásul a recepció mögött álló szemrevaló teremés nagyon is ismerős volt számára. Erősen törte a fejét, hogy emlékezzen rá, majd a rá villanó szempár sokat segített.

- Maya – mondta ki a recepció előtt teljesen természetesen Eric. Az egzotikus szépségre nagyon is jól emlékezett a férfi, legfőképpen arra, milyen szenvedéllyel vonaglott alatt vagy éppen rajta. Maya is meglepődött, s talán még el is pirult, mert neki is ugyanaz jutott az eszébe Eric-ről. – Micsoda meglepetés! – a férfi villantott egy lehengerlő mosolyt is.

- Eric? – küzdötte le a zavarát Maya. – Miben segíthetek? – nagyon igéző pillantásokat vetett a nő Eric-re, azonban a férfiben sokkal jobban a bosszúvágy munkálódott.

- Jackson Sanders-t keresem. Van egy elintézetlen ügyem vele. – titokzatosan hangzott, de Maya tudta, mi a kötelessége. Kérdezősködést pedig amúgy sem nézték jó szemmel.

- A tetőlakosztály az övé. Szóljak fel, hogy megérkeztél? – Maya előre érezte, hogy nem lesz a válasz így meg sem lepődött a fejcsóválásra. Így észrevétlenül csúsztatta a kulcskártyát a férfi elé.

- Amint végeztem, visszahozom! – kapott Eric a kártya után és meg sem állt a liftig, mely végre felvitte ahhoz a féreghez. Olyannyira fűtötte az indulat, hogy végig sem gondolta, mit mond, vagy mit tesz.

Jackson egy sörrel a kezében heverészett. Miután Crystal felhúzva otthagyta, s még csak kicsit sem tudta kiengedni vele a gőzt, saját magának verte ki. Egyáltalán nem volt kedve újabb köröket futni, egy újabb nőért, akit végre meghúzhatna. Másrészt a hírnevét sem akarta rontani, miszerint a csaj csak állva otthagyta. Jackson a lift hangjára tápászkodott fel a fotelből, először azt hitte, Crystal jött vissza, de nagyot tévedett.

- Te meg ki a franc vagy? – nyögte ki, csakhogy többet nem is hagyott neki a felbőszült férli.

- A rémálmod – Eric lendületből és az indulatainak hála olyan keményen ütött, hogy Jackson megtántorodott. Eric pedig követte és erősen csépelte. Jackson sem kímélte Eric-et, jó párat bevitt neki, de úgy tűnt az meg sem érezte.

- Azt hiszed, félek tőled? Akkor nagyon tévedsz! – röhögött fel Jackson.

- Majd fogsz! – morogta teljesen elszállt aggyal Eric. – Te mocskos szemétláda, hogy tehettél ilyet? Most meghalsz, amiét kezet emeltél rá! Le kéne vágni a farkad, soha többé ne legyen kedved megfarkalni egyetlen nőt se. - Eric le se akart állni ellenfele verésével, de azért úgy élvezetesebb volt, ha Jackson védekezik és visszaüt. Így Eric kénytelen volt megállni néhány percre – Ide figyelje, te féreg! Ha még egyszer meglátlak a közelébe, ha csak meghallom, hogy keresni próbálod Őt, akkor legközelebb nem fogok leállni. Akkor Isten bizony kitekerem a nyakad, puszta kezemmel! – elszántan és olyan határozottan hangzott el a fenyegetés.

- Mert ki vagy te? Ki vagy neki, hogy egy ilyen kurvát így védesz? – köpött egy nagyot Jackson a padlóra. Felrepedt a szája és a vér ízétől a gyomra forgott. Eric arca szerencsére nem sérült meg, de érezte, hogy valami nincs rendben a bordáival.

- Ahhoz aztán neked végképp semmi közöd! – csattan fel Eric újra, miközben elkapta Jackson grabancát. – És ha bárkinek is elpofázod, hogy itt jártam, akkor abban a pillanatban is anyád nekiállhat a temetés szervezésének. Megértetted? – még utoljára akkorát taszított Jacksonon, hogy felnyalta a padlót. Majd Eric, mint aki jól végezte a dolgát távozott.

A recepción leadta a kulcsot és megsúgta Maya-nak, hogy a biztonság kedvéért küldjenek fel egy orvost. Bár ez már akkor megfordult a nő fejében, mikor meglátta Eric-et. Alig volt fen húsz percet. Sietős léptekkel tartott a limuzin felé, s mikor beült, akkor vette észre a kezére tapadt vért. Megpróbálta ledörzsölni, csakhogy nem túl sok sikerrel járt és az oldalába is szúrást érzett.

- Doktor, segítenie kéne! – tárcsázott, míg David-del haza vitette magát. – Ha jók a megérzéseim, akkor a bordáimmal van a kehe. – Eric gyorstárcsázón tartotta az orvosát, minden eshetőségre felkészülve. S nem egyszer bizonyosodott be, hogy ez nagyon jó ötlet.

- Összepakolom a táskám és hozok gyógyszert, nem keveset. Aztán sietek, ahogy tudok! – az orvos is tudta, ha Eric Packer magához rendeli, akkor ugrania kell azon nyomban, mert ott tényleg baj van.

- Kösz, Doki! – mormolta bele a telefonba, mert egyre jobban szúrt az oldala. – David a garázs felől menjünk! – szólt még előre a sofőrnek, aki a visszapillantón keresztül figyelte a főnökét. Egyre kevésbé tetszett neki, ahogy Eric kinézett. Beletaposott a gázba, mielőbb hazaérjenek és a doki kezelésbe tudja venni azt az őrült férfit.

***

- Mr. Packer már várja önt, Asszonyom! – David hangja, még ott csengett a nő fülében, mikor a liftbe szállt. Mélyeket lélegezett, mert valahogy még egyáltalán nem volt felkészülve a viszontlátásra. Egész nap nem evett semmit, mert nem is tudott. Csak vizet tudott magához venni. Lassan emelkedett a lift, s Elsey mindeközben azon gondolkozott, hogy muszáj lesz néhány falatot magához venni, különben még elájul.

- Eric? Eric? – szólongatta a férjét, csakhogy senki sem válaszolt. A kézi táskáját a lift melletti szekrényre tette és kíváncsian sétált tovább a lakás belseje felé. – Eric, megjöttem! Hol vagy? – aztán a nappali ajtajában megtorpant. A szája elé kapta a kezét, ahogy meglátta az ismerős alakot. A férje a kanapén fél ülő helyzetben volt a kanapén.

- Elsey, nincs semmi baj. – motyogta a férfi, de felnyögött, ahogy a doki végigtapogatta a bordáit.

 – Mi történt veled? Hogy vagy? – a kissé aggódó feleség szerepét öltötte magára a nő, bár tényleg meglepődött az orvos láttán. - Dr. Wilder hogy van a férjem?

- Semmi baj, Elsey. – nézett enyhe mosollyal az orvos. – Rendbe fog jönni, sokkal csúnyábbnak látszik, mint amilyen valójában. – egyenesedett fel a doktor, majd a feje tetejére tolta a szemüvegét. – Csak néhány zúzódás, de ettől függetlenül fájdalommal jár, úgyhogy hagyok itt némi fájdalomcsillapítót. Mivel erős szer, ezért nagyjából hat, esetleg ha nagyobb fájdalmak esetén négy óránként lehet egy-egy szemet bevenni. De alkoholt még véletlenül se fogyasszon, míg szedi a pirulákat. – Dr. Wilder megrovóan nézett Eric-re, aki úgy várta az orvost, hogy egy pohár whisky volt a kezében. Eric csak a szemeit forgatta, s igyekezett nem túl hangosan felszisszeni, ahogy megmozdult.

- Köszönjük, Dr. Wilder! – a nő halvány mosollyal kezet fogott az orvossal, majd elvette a doboz fájdalomcsillapítót.

- Elsey, minden rendben? Olyan sápadt, biztosan jól érzi magát? – a doktor rátapintott a lényegre, de a nő csak legyintett.

- Jól vagyok, köszönöm. Hosszú volt a repülőút, kicsit jobban megviselt és a férjem pedig ilyen állapotban vár itthon. Dr. Wilder, Ön szerint hogyan kellett volna reagálnom?

- Jól van, de ha gondolja, akkor szívesen egyeztethetünk egy időpontot. – pakolt össze a doktor, míg Elsey kissé idegesen toporgott mellette. Igazság szerint talán szüksége lett volna az orvosra, de egy egészen másik szakterülettel rendelkezőre. Sőt az is végigfutott az agyán, hogy egy műanyag vacak előbb válasszal szolgálna.

-- Kösz, Doki a gyors segítséget. – tápászkodott fel Eric a kanapéról, s kezet nyújtott Dr. Wilder-nek.

- Számíthatsz rám, Eric. Ha baj van, akkor szóljatok! – rázott kezet a két férfi, majd Elsey-re hárult a nemes feladat, hogy kikísérje az orvost.

- Szóval elárulod végre, mi a pokol történt veled? És minek rángattál haza? – tette csípőre a kezeit a nő. Eric meglepetten nézett végig a feleségén. Lényegében ismerős volt, ugyanaz a nő, de mégis valahogy más volt. A kisugárzása sokkal erősebb és magával ragadóbb volt.

- Némi nézeteltérésem volt, és másképpen nem tudtuk megoldani. – Eric még mindig felső nélkül, egy szál hosszú nadrágban volt. Közelebb sétált a feleségéhez. – Nem kell aggódni, rendbe fogok jönni.

- Férfiak és a hülye egójuk! – csattan fel Elsey, amivel kifejezetten szórakoztatta a férjét. – És a másik dolog?

- Mi lenne, ha erre később térnénk vissza? Most inkább csodálnám a nejem, akinek kifejezetten jót tett a nyaralás. Látszik, hogy sikerült kipihenned magad. – a hízelgő szavak mellett Eric odasomfordált a feleségéhez, akárcsak a macska a finom falatokhoz. Elsey pedig hagyta, mert kíváncsi volt, mire megy ki a játék.

- Fantasztikus volt az idő, verőfényes napsütés és tényleg feltöltődtem. – mosolyodott el a nő, bár az az átható mosolyt a kellemesen bizsergető emlékek okozták.

- Gyönyörű vagy, szó szerint kivirultál. – hízelgett tovább a férfi, óvatosan emelte a kezét és megcirógatta a nejét. Mindkettőjükben az újdonság varázsa izzott fel. A felfedezés és megismerés izgalma kerítette őket hatalmukba. – Mesélj még, merre jártál? – édes hangon búgta Eric a felesége nyakába bújva. Már a friss és üde illata az orrába kúszott, még inkább izgatva a fantáziáját, hogy vajon a nő íze is ennyit változott-e. – Hol száltatok meg? – sorra jöttek az újabb és újabb kérdések, melyekre igazság szerint Elsey nem nagyon akart válaszolni, így inkább taktikát váltott.

A vágyakozó, a vágytól elepedő feleségként kapott Eric ajkai után, ezzel is megakadályozta az újabb kérdések hadát. Ajkaival tapasztotta be a férfi száját, aki kapva-kapott az alkalmon, s éhesen csókolt vissza. A mámoros csókoktól megszédülten fel sem fogták, mit tesznek. Egyik pillanatról a másikra sodródtak a vágy tengerére, hogy egyáltalán nem tudtak visszakozni. Mikor valamelyest észbe kaptak, akkor a méretes franciaágy közepén találták magukat. Elsey éppen akkor szabadította meg férjét az utolsó ruhadarabjától, s hogy megkímélje, ezért mereven ágaskodó hímtagjára ereszkedett. Kéjesen nyögdécselt, ahogy egyre jobban fokozta a tempót. Hátra vetett fejjel, lehunyt szemekkel élvezte, ahogy kitölti őt a férfi.

Eric szinte el is felejtette, hogy megsérült, részben azért is, mert bekapott egy tablettát, illetve azért is, mert lenyűgözte a kettőjük hirtelen lobban szenvedély. Bár eddig is élvezték egymás társaságát, a szexben mindig passzoltak egymáshoz, de az egész mégis viselt egy kötelező jelleget. Azonban most ez egy cseppet sem jelent meg. Elsey felszabadultan ringatta egyre hevesebben a csípőjét, s mintha izzott volna körülöttük a levegő, s együtt robbantak fel a csúcsra érve.

Elsey még remegő testtel huppant Eric mellé, s így élvezte ki a gyönyöre utolsó hullámait. Lassan tisztult az elmével rájött, ezzel az akcióval a lehető legrosszabb megoldást választotta, még akkor is, ha élvezte az együttléte. Hiszen már most elárulta a férfit, akit szeret. Pont a férjével, aki ellen már korábban árulást követett el. Elsey kissé bénultan feküdt a puha ágyban, a nehéz gondolatok súlya alatt, míg Eric fölé gördült, s megannyi hízelgő szóval csábítgatta, sőt kényeztetően igyekezte ismételten felizgatni. Ez piszkosul ment neki, nagyon értett hozzá, s néhány röpke csók, néhány igéző pillanatot követve újra egyesült a testük, s egymásba belefeledkezve szeretkeztek.

Hajnalodott, mikor Eric a kielégültségtől felszabadultan elszunnyadt, azonban Elsey mégsem találta a helyét. Éhes és szomjas is volt, s míg a konyha felé tartott, addig jól meg is fedte magát. – Micsoda nimfomán nő vagy! – nem is értette, mi a fene bújt bele, hogy csak így egymásnak estek. Nem értette a dolgot, bár valahogy nagyon is hízelgő volt számára, hogy Eric még igen is érdeklődik utána és tud még újat nyújtani neki. Némi gyümölcslé, s pár szem szőlő elfogyasztása után csendben osont vissza a hálóba. Óvatosan csúszott az ágyban, elhelyezkedett, s a plafont bámulva az jutott eszébe, hogy a távozása előtt is éppen szeretkeztek a férjével. Az együtt töltött éjszakát követően szó nélkül távozott. - Hát minden onnan folytatódik? – sóhajtotta bele a szoba csendjébe, majd lehunyta a szemeit és végre álomra lelt.

***