Eric
határozott és akaratos volt, tudta mit akar és meg is szerezte. Minden egyes
lökéssel még mélyebbre igyekezett az édes és buja élvezetekért. Jenna
méterekkel a föld felett lebegett, miután Eric sokadszorra is birtokba vette a
testét. Mindkettőjük a teste izzott a bennük kavargó forró vágytól. Egymásba
kapaszkodva hullottak darabjaikra, majd egymást ölelve nyúltak végig a puha
ágyneműben. Egyikük sem tudta, mikor vagy hogyan jutottak el a hálószobáig, az
ágyba. Azonban egyáltalán nem bánták, hiszen a francia ágyban kényelmesen el
tudtak nyúlni egymás mellett. Miután normalizálódott a levegővételük Jenna
lehunyt szemekkel próbálta összeszedni a gondolatait, míg Eric mellette
könyökölt. Nem bírt betelni a látvánnyal, a karcsú test és formás mellek, bár
mindkettőjük testét milliónyi izzadságcsepp borította be, de Jenna még
fenségesebb volt így. A szellőztetés és a nappali meleg miatt maradtak nyitva
az ablakok, valamint az erkély ajtaja. Az éjszakai fuvallat játékosan
meglebbentette a függönyöket, csakhogy Jenna összerezzent.
- Fázol? –
Eric gyengéden szólalt meg, míg megsimogatta a lány selymes bőrét, és oly
csalogatóan meredtek a mellbimbói, hogy izgatóan játszadozott velük.
- Csak egy
kicsit. – nyújtózkodott kecsesen Jenna, miközben a férfi magukra terítette a
könnyed takarót. A lány közelebb csúszott a férfihez, befészkelte magát az
ölelésébe. - Elárulod, hol is vagyunk pontosan? Kinek a lakása ez? – lágyan
sóhajtozott Eric karjai között.
- Csak akkor,
ha elmeséled mit műveltél múlt éjszaka. – ahogy Eric kielégült úgy a gondolatok
szépen lassan visszakúsztak a fejébe. Ott motoszkáltak a pajkos gondolatok,
melyek egyszerre izgatták a fantáziáját, másrészt pedig dühítették, vajon Jenna
mit művelt és kivel. Hosszú éjszakára hivatkozott, s a lány magyarázatába
burkolt célzás sem elégítette ki a kíváncsiságát.
- Túl kíváncsi
vagy, és már különben is elmondtam.
- Mond el
újra, részletesen! – erősebben ragadta meg Jenna-t, mire tágra nyíltak a lány
szemei.
- Rose-zal
elmentünk táncolni. Ennyi. – a lányt bosszantotta a férfi akaratossága. - Nem
történt semmi. Különben sem vagyok olyan, mint te! - merő dacból cselekedett
ugyan, de akkor is jól esett neki. Kicsusszant az ágyból, majd nagyot
nyújtózott. Meztelenül sétált közelebb az ajtóhoz, hogy kicsit beljebb hajtsa.
- Egyik
pillanatban úgy dorombolsz a karomban, mint egy kiscica, – Eric először csak
tekintetével követe a lányt, aki a csillogó holdfényben fürdőzött. Majd utána
lépett és szavait cirógatással egészítette ki. – de a következőben vad
amazonként feleselsz velem. Veszélyes és megbabonázó kettősség, de pont ezt
szeretem a legjobban.
- Üres szavak.
– vonta meg a vállát Jenna, csakhogy a férfi maga felé fordította és úgy
csókolta meg, hogy egy cseppet sem kételkedjen a szavaiban. Amint elváltak az
ajkaik egymástól Eric hüvelykujjával körberajzolta Jenna száját. A férfi nem
elégedett meg ennyivel, ujjai lágyan térképezték fel ismét a fenséges tájat,
amit Jenna beleborzongva élvezett. Minden porcikájában újra éledt a vágy a
férfi iránt.
- Bújjunk
vissza, újra akarlak téged! Érezni akarlak! – Eric úgy susogta a szavakat Jenna
fülébe, mintha valami varázsigét mormolt volna, mely mindkettőjükre hatással
volt. A vágy köde ereszkedett rájuk, és a korábbi gyengédséget szinte
elfelejtve mohón kaptak egymás után.
Eric sürgetve
feltette az ágyra Jenna-t, a lány lábai automatikusan nyíltak szét, hogy a
férfi mielőbb elmerülhessen benne. Eric vad csókok közepette hatolt be az édes
forróságba, oly erőteljesen forrt össze testük, hogy a felemelő élvezettel nem
bírtak betelni. Eric észvesztő tempót diktált, azonban Jenna még jobban ki
akarta élvezni az együttlét minden pillanatát. Erősen megszorította a férfi
csípőjét és egy jól irányzott mozdulattal kicsikarta a helycserét, de még
véletlenül sem szakították meg az aktust. Jenna az izmos mellkason támaszkodva
egyre hevesebben mozgatta csípőjét, míg Eric-re csak még kedvezőbben hatott a
látvány, hiszen minden egyes mozdulatnál megcsodálhatta a ringó melleket, és a
még gyorsabb tempóért Jenna fenekébe markol hatott. Minden egyes érintéssel még
magasabbra törtek a szédítő csúcs felé, görcsösen rándultak össze az izmok és
végül elernyedve söpörték el őket az élvezetek vad hullámai.
Jenna
vigyorogva hullott Eric mellkasára, érezte mindkettőjük szapora szívverését és
erősen kapaszkodott a férfibe, mintha soha nem akarna tőle elválni. Így is
volt, hiszen minden egyes porcikája tudta, hogy ehhez a férfihoz tartozik és
már nem is akart másé lenni. Ezt még véletlenül sem vallotta volna be magának,
csakhogy a megélt szenvedélyben a lelke teljesen felszabadult a tudat bilincsei
alól, és engedett a kísértésnek. Tulajdonképpen már így is többet kapott, mint
remélt és még csak pár órája érkeztek meg.
***
Furcsa,
kavargó álmokból szinte felriadtam. Úgy markoltam a takarót, hogy szinte
elfehéredtek az ujjaim. Ahogy körben néztem, minden ismeretlen volt és
legnagyobb meglepetésemre egyedül voltam. Néhány mély levegővel sikerült
ellazulnom, s kínomban visszahuppantam a párnák közé. Az ablakok és az
erkélyajtó nyitva voltak, bár a sötétítő függönyöket valaki behúzta. Újra
lehunytam a szemem, viszont így újra eszembe jutottak az álomfoszlányok. Ezzel
azonban újra erőt vett rajtam a nyugtalanság, baljós előérzetet váltottak ki
belőlem. Eric sem volt mellettem, ami ebben a pillanatban megnyugtathatott vagy
legalábbis elterelte volna a gondolataim más irányba. Átfordultam a hasamra,
míg a párnámba motyogva szitkozódtam. – Francos
hülye álmok! – Sehogy sem volt kényelmes, így további morgolódás közepette
forgolódtam egy sort. Aztán a kusza gondolatok között, fel sem fogtam, mit
teszek, szinte automatikusan simítottam végig a hasamon. – Már csak az kéne! – dühöngtem és inkább lerúgtam magamról a takarót
egy pillanat alatt kiugrottam az ágyból, mintha valami megégetett volna.
A hálószobába
hiába néztem körbe, egyetlen ruhadarabot sem találtam. Valószínűleg minden az
bejárati ajtó mellett heverhetett. Rögtönöznöm kellett, és megoldásként a takarót
csavartam magam köré. Kíváncsian lépkedtem kifele. Frissen főtt kávé, ropogós
péksütemények illata töltötte be a lakást, ami vidám, hangulatos színekkel volt
dekorálva, mégis az egész erőt sugárzott. Sokkal inkább tűnt legénylakásnak,
mint egy családi fészeknek. A hálószobából néhány lépéssel lehetett elérni a
tágas nappalit, mely egyben az étkező funkcióját is betöltötte az ablakok alatt
elhelyezett hat személyes asztallal. Váratlanul Eric alakját is felfedeztem,
amint éppen teljesen elmélyülten vagy inkább elgondolkodva terítette meg az
asztalt. Pokolian természetes és magától értetődő volt a látványa. Felderült az
arcom, ahogy végigfutott a tekintetem rajta. Mezítláb volt, egyetlen fekete
rövidnadrágot viselt, így fedetlenül maradt az izmos felsőteste. Mosolyogva
figyeltem ténykedését, mert még egy egyszerű hétköznapi mozdulatsorban is
határozottság és erő sugárzott belőle. Csak percekkel később fedezett fel, és
egy apró elégedett mosoly suhant át az arcán.
- Végre
felébredtél. – hangja tisztán és vidáman csengett. – Már azt hittem, az egész
napot ágyban akarod tölteni. Azért ennyire nem fárasztottalak le. – viccelődés
kissé szokatlan volt tőle, de pokolian jól állt az a huncut mosoly a szája
szélén.
- Oh, furcsa
ezt pont a te szádból hallani. – játékosan elgondolkodva vontam meg a vállam.
- Mégis mit? –
Eric megállt mozdulat közben, kezében a friss kávéval és csillogó szemeit
áthatóan rám szegezte. Csak legyintettem, mert sokkal inkább foglalkoztatott a
kávé.
- Kávé, duplát
kérek! – mosolyogva kaptam fel az asztalról egy bögrét, persze egy pillanatra
meg is feledkeztem a takaróról. Szerencsére még időben kapcsoltam és nem
csúszott le.
- Jenna, ne
húzz fel! – Eric elvette tőlem a bögrét és tele töltötte nekem. – Mi olyan
furcsa? – hangzott el újra a kérdés, nem hagyta nyugodni.
- Mi? Hát az,
hogy nem akarsz egész nap az ágyban maradni. Pedig olyan jó volna. – hízelegtem
neki. A szemem egyszerűen nem bírtam levenni róla, izmos teste csábító volt, és
annyi kellemes emléket idézett fel. Az parázsló emlékek hatására kiszáradt a
szám, ráadásul ezt a kávé sem tudta orvosolni.
- És még én
vagyok telhetetlen, mi? – kacsintott rám, mire csak kidugtam a nyelvem. Egy
pillanat alatt fölényben érezte magát, amit nem hagyhattam szó nélkül. A saját
fegyverét fordítottam ellene, éppen ezért szép kecsesen leejtettem magamról a
takarót. Feleslegessé vált amúgy is az anyag, és ennél jobban amúgy sem tudnám felhúzni.
A számításaim maradéktalanul bejöttek, mivel ahogy a takaró a földet ért Eric megállt,
és képtelen volt levenni rólam a szemeit. Szinte éreztem, ahogy éhes tekintete
újra és újra végigjár rajtam. Csábítóan mellé léptem, elvettem tőle a bögrémet.
Pont megfelelő hőmérsékletű volt, így könnyedén tudtam belőle kortyolni. Három
nagyobb hörpintéssel kiittam a bögrét, közben már éreztem a csípőm Eric kezét,
csakhogy egy kecses kitérő manőverrel kicsusszantam a karmai közül, a csípőmet
riszálva indultam a fürdő felé. Hallottam, ahogy megköszörülte a torkát,
túlságosan is belefeledkezett a látványba, ami most kifejezetten jól esett a
lelkemnek.
- Kész a
reggeli! Gyere vissza! – szólt utánam.
- Zuhanyozok
és felöltözöm. – csak hanyagul vetettem oda neki.
- Ne segítsek?
Kiválóan tudok fürdetni, igazán kényeztetően. – hirtelen túlságosan közelről
érkeztek a szavai, meg sem kellett volna lepődnöm, hogy végül utánam iramodik.
- Persze,
akkor sosem készülök el. – nevettem fel.
Megkerestem a
táskám, majd előkaptam a tusolóm, és előkészítettem a tiszta ruhám. Természetesen
siettem, ahogy tudtam, bár kétségtelenül élvezettel álltam a tus alatt. Egyszer
áttöröltem magam, s hála a meleg nyári időnek gyorsan száradtam. Félre is
dobtam a törölközőt, kifésültem a hajam és enyhe sminket dobtam fel. Nem tudtam,
mi lesz a mai program, de úgy gondoltam megfelelő lesz hozzá a pántnélküli ruha.
Mielőtt belebújtam volna a ruhába egy pillanatig engedtem az egyik álomfoszlány
késztetésének és a tükörben figyeltem magam.
- Hülyeség.
Csak gond lenne az egész. – ráztam meg a fejem, mielőbb megszabaduljak még a
gondolattól is.
- Mi van már?
Jenna, mi tart ilyen sokáig? Mondtam, hogy segítek. – hallottam meg az ajtó
elől Eric türelmetlen hangját. Gyorsan magamra kaptam a ruhám és már léptem is
az ajtóhoz.
- Már készen
is vagyok. – néztem mélyen Eric szemébe. Vigyorgott, majd megpördített maga
előtt úgy, hogy a karjaiba kössek ki.
- Tökéletes,
mint mindig. – közelebb húzott magához és lágyan megcsókolt, éreztem a kalapáló
szívét, csókjában a kávé frissítő zamatát. Felpezsdítette a vérem, nem is
értettem, miért van rám ekkor hatással. A testem egyből érzi a rezgéseit,
pokolian vonz magához és a vágy mindkettőnket elemészt. Mindig is azt hittem,
ez csak két szerelmes között működhet így ennyire jól. S Eric sok mindent
jelentett, de eddig egészen biztos voltam benne, ez nem szerelem. Csakhogy most
már nem tudtam volna ilyen határozottan kijelenti, az együtt töltött napok
hatására egyre bizonytalanabbá vált minden.
-
Reggelizzünk. – Eric még lopott egy utolsó csókot, aztán összefűzte ujjainkat,
s úgy vezetett a megterített asztalhoz.
- Fenséges,
már úgy is rettentően éhes vagyok. – hirtelen nem is tudtam, mit is kívánnák
igazán. Minden olyan finomnak nézett ki. Végül a ropogós croissant győzött
kávéval és gyümölccsel. Eric még így is megtalálta a megfelelő pillanatot, hogy
bevesse a csábító mivoltát, mert a legváratlanabb helyzetben csókokat lopkodott.
- Mi lesz a
mai program? – kíváncsian figyeltem Eric-et, ahogy ő is elmajszolt egy
croissant.
- Van még pár
napunk a tárgyalásig, addig csak érezzük jól magunkat.
- Akkor
mehetnénk a strandra, vagy a városba.
- Úgy legyen,
irány a tengerpart. Este pedig elmegyünk vacsorázni, és megtáncoltatlak. S ha
visszajövünk, és szeretkezünk, míg csak bírjuk szusszal.
- Ez már
sokkal inkább rád vall! – csókra nyújtottam az ajkaim, ami után Eric mohón
kapott. – Köszönöm a reggelit.
- Örülök, hogy
ízlett. Ilyen műsorért és csókokért bármikor kész vagyok eme csekély áldozatra.
***
Eric büszkén
és birtoklóan karolta át Jenna derekát. Szükségtelen volt, azonban így még
inkább büszkélkedhetett a lánnyal, sőt a strand azért is jó ötletnek bizonyult,
mert így egész álló nap gyönyörködhetett a lány testében, mert vérlázítóan
aprócska bikiniben parádézott. Csakhogy az aprócska bikinibe csomagolt test más
érdeklődését is felkeltette, ez már kevésbé volt a férfi kedvére. Jenna nem
vette komolyan, és csak legyintett Eric morgására, s inkább kérte, hogy kenje
be naptejjel. Erre természetesen kapva-kapott a férfi, majd kis idő elteltével
Jenna elcsalta Eric-et megmártózni. A hűs habokban egymással játszadoztak, majd
elfeledkeztek magukról és szenvedélyes csókcsatákba bonyolódtak. A fürdőzés
után a törölközőn heverészve folytatták a semmittevést. Eric élvezte az édes
pillanatokat, főleg Jenna miatt, aztán a férfi gondolatai elkalandoztak, mert
felötlöttek benne a távozás előtti titokzatos események. Mélyen ott motoszkált
a fejében a fenyegetés is. – Vajon ki
lehet az? Ki a franc tud a dolgaimról? – Sehogy sem állt össze a kép,
másrészt gondosan ügyelt minden apró részletre, pont az ilyen esetekre
gondolva. Minden idegszála tiltakozott az ellen, hogy tényleges fenyegetés
legyen.
- Úgy
megéheztem. – Jenna odabújt Eric-hez, mert hiába szólongatta a férfi teljesen
elmerült a maga kis világába. – Eric, merre jársz? – végigsimított a férfi
arcán.
- Mi
kérdeztél? – Eric kisvártatva feleszmélt, és Jenna ragyogó szemeibe ütközött.
- Mi a baj? –
ismételte meg a kérdést Jenna, míg Eric magához húzta és lágyan cirógatta.
- A
tárgyaláson gondolkoztam. – terelt a férfi, amit Jenna sem hitt el, de annyiban
hagyta a dolgot és csókkal kedveskedett Eric-nek.
- Szóval megéheztem,
és ismersz valami jó helyet? – könyökölt fel a lány és játékos megbökdöste Eric
feszes hasát.
- Van egy pár,
attól függ, mit szeretnél.
- Lepj meg! –
dobott egy csókot Jenna, majd lassan felkelt. A szinte átlátszó kendőt úgy
kötötte a csípője köré, hogy még igézőbb legyek a léptei. Eric is felkelt, s
miután összepakoltak a férfi ismét átkarolta a lányt, s úgy indultak el.
Még mielőtt
hazaértek volna Jenna ragaszkodott a fehérnemű bolthoz, ahol Eric csak nagyon
nehezen tudott uralkodni magán. Mindent megpróbált, és kis híján az egyik
öltözőfülkében tette magáévá a lányt. Legszívesebben megvette volna neki az
üzlet össze áruját, mert az utóbbi együttlétek alkalmával előszeretettel
szaggatta le a lány fehérneműit. A kis kaland után Eric már nem akart
vacsorázni menni, vagy táncolni. Csak bezárkózni a lakásba és úgy kényeztetni
az őt megbűvölő testet. Most már teljesen bizonyossá vált, hogy helyesen
cselekszik. Elválik, s meg fogja szerezni ezt a nőt.
A sós vizet, a
homokot le kellett mosniuk magukról, és át kellett öltözniük. Ezúttal Eric
csókjaival meggyőzte Jenna-t és együtt vonultak be a zuhanykabinba. Egymást
mosdatták, míg édes csókokat váltottak, szinte minden olyan tökéletes volt,
mintha egy igazi pár lennének, főleg az együtt töltött nap után.
Eric egyre
többször feledkezett bele Jenna csodálatába, s feltűnt, hogy a lány gondolatai
teljesen máshol jár. Valamin töprengett, de hiába kérdezett rá, a lány csak egy
vállrándítással, vagy édes mosollyal vagy más praktikával elterelte a szót. A
férfi ezt az elhatalmasodó nyugtalanító érzést, egy cseppet sem szerette. Azon
agyalt, hogyan szedje ki mielőbb a lányból. Jenna egy fehér, testhez simuló,
hosszú ruhát választott, míg Eric a szokásos eleganciáját.
- Hogy festek?
– igazította meg Jenna utoljára a ruhát.
- De ugye van
rajtad bugyi? – Eric elámult, mert csodaszép volt a lány, mégis őt ez az egyetlen
dolog foglalkoztatta.
- Szerinted? –
kérdezett vissza a lány, míg összepakolta a táskáját.
- Most
komolyan? – fújtatott Eric. – Válaszolj! – türelmetlenül várta a választ, míg
Jenna-t vizslatta.
- Később
megtudod!
A pár egy jó
nevű, tengerparti francia étteremben kötött ki, Eric legnagyobb örömére Jenna jóval
többet takart el magából, ennek ellenére is a pincérek a lányon felejtették a
szemüket. Különleges ételek és a hozzá elfogyasztott bor jó hangulatot
biztosított kettőjük számára. Egymáshoz bújva hagyták maguk mögött az éttermet,
majd összebújva sétáltak. A férfi még ekkor nem is sejtette, milyen
megpróbáltatások várják őt még.
***
Sandy édes
mosollyal ácsorgott a tükör előtt, hogy az éppen csak gömbölyödő pocakját
nézegesse. Még alig látszott a terhesség rajta, de mióta kiderült imádta a
gondolatot. Boldog volt, hiszen szerették egymással Will-lel, és mindketten
örömmel várták az aprócska jövevényt.
- Ismét a
tükör előtt. – ásított Will, amint feltápászkodott az ágyban, de örömmel nézte
Sandy ragyogó arcát.
- Boldog
vagyok, csak… - Sandy hangja megbicsaklott.
- De mégis bánt
valami? – Will kimászott az ágyból, s szerelme mögé lépett. Megcirógatta a lány
arcát, majd a pocakját is.
- Csak mindig
úgy gondoltam, majd a barátnőim is velem örülnek. Velük is megoszthatom az
örömöm. De aki a legközelebb áll hozzám, az a legelutasítóbb. Elsey mostanában
teljesen megváltozott. Hiába keresem…
- Tudom,
kicsim. Tudom. – csókolta meg finoman a férfi a nőt. – Nem értem én sem
Elsey-t, de Eric-et sem. Túlságosan hirtelennek tartom Eric-et éppen úgy, ahogy
összeházasodtak, s most meg válni készülnek. Eric teljesen megőrült, eszelősen
viselkedik, mintha teljesen elment volna az esze. Egy furcsa kettősséget érzek
Eric-kel kapcsolatban. Egyrészt úgy tűnik, hogy Jenna megbolondította, és ez az
egész nem több, mint kanosság Eric részéről. Félek, csak addig fogja érdekelni
a lány, míg hajlandó játszadozni vele, és még él az újdonság varázsa. Másrészt
viszont ismerem Eric-et, és ennyire még semmihez sem ragaszkodott. Talán egyes
pillanatokban megkockáztatnám, hogy beleszeretett Jenna-ba. De csak kerülgetik
egymást, mint a tinédzserek. Senkire sem hallgatnak, nem is tudom, ki vagy mi
tudná őket jobb belátásra bírni?
- Nem tudom én
sem, de a reményt nem szabad feladnunk. Talán történik valami csoda és mindenki
megtalálja a saját boldogságát. – Ez volt a megfelelő végszó, s Sandy és Will
szerelmesen bújtak össze, hogy édes csókokkal üdvözölhessék egymást.
***
Szia ZoÉ!
VálaszTörlésNa, véééégre, egy kis boldogság! Olyan cukik! Szerelmes vagyok beléjük! Meg, azt hiszem, ők is egymásba :D
Ez a baba téma... az aztán itt nagy port kavarna! Igazából, én nagyon kíváncsi vagyok, mit tenne akkor Eric, ha ezt Jenna bejelentené, de feltételezem, nem fog teherbe esni még. Tényleg érdekelne,hogyan dolgozza fel ezt Eric, mert mindig mindent kézben tart, ő irányít, meg egyéb. Tök izgi volna!
Nagyon várom a kövit, fantasztikus volt a rész!
Puszi, Laura
Bocsánat, hogy csak most jelentkezem, de tegnap vizsgáztam és nem sok időm volt olvasni meg persze véleményt írni sem. De most büszkén jelentem, hogy bepótoltam.
VálaszTörlésHát nem is tudom mit írjak. Őszinte leszek, engem most nem igazán fogott meg ez a rész. Persze érdekes volt, meg bizonyos szempontokból fontos, hisz megtudhattuk, hogy Jenna még nem készült fel az anyaságra és valószínűleg Eric sem lenne még most egy példás apuka... de talán az ilyen emberekből lesznek a legjobb szülők EGYSZER!
Sandy megjegyzésével is egyetértek, miszerint kerülgetik csak egymást!
Több mint valószínűleg velem volt a baj olvasáskor (lehet túl fáradt vagyok meg kimerült) és ezért nem kötött le úgy a rész, mint az eddigiek.
Negatív kritikát nem tudok mondani. Max annyit, hogy túl jó vagy és profizmusod már sértő másokra nézve! :)
Siess a folytatással!
Puszi,
Viky