Részlet Forever is only the beginning - Part 8

Ever

A kinti kalandomnak meglett a nem vár eredménye. Még aznap estére belázasodtam, s a legaggasztóbb az volt, hogy Carlise sehogy sem tudta levinni a lázam. Hűtőfürdőtől a gyógyszerek sokaságáig mindent kipróbált, de nagyon úgy tűnt, hogy végre pont kerül a történetem végére. Lázálom gyötört, de legalább újra Joseph-fel lehettem. Talán ő, talán valaki más, de megfogta a kezem. Nem voltam egyedül. Hangfoszlányok értek el, s nagyon kellett koncentrálnom, hogy megértsem.

- Nézd fiam, megtettem mindent, amit orvosilag vagy emberileg lehetséges. Nincs más lehetőségünk, csak…

- Nem, nem engedem. Nem ezt a sorsot érdemli, hogy olyan legyen…

- Edward, ha nem cselekszünk, akkor sehogy sem fog. Ever nagyon beteg.

- Ez így akkor sem jó. – ez volt a végszó, mert ez volt az utolsó, amit még halottam.

Vártam, hogy vége legyen, és a fájdalom megszűnjön, azonban nem történt semmi. Egyáltalán nem így képzeltem el a halálom. Csendben elaludni örökre, ezt szerettem volna mindig, már eleget szenvedtem. Nehéznek és fáradtnak éreztem magam. Lassan megrebbentek a pillám, s a vakító fény fogadott. Fehér, tiszta és bántó volt.

- Felébredtél… - bársonyos hang simogatott.