Részlet Forever is only the beginning - Part 9

Egy árny szapora léptekkel sietett végig a végtelennek tűnő folyosón, míg el nem érte a legeldugottabb cellát. A szíve hevesen dobogott, kapkodta a levegőt. A félelem teljes mértékben a hatalmába kerítette. A cellában viszont egy meggyötört alak vetette a hátát a hideg és kissé nyirkos falnak. Alig lélegzett és alig vert a szíve, de még élt. A fájdalom újra és újra lecsapott rá, de így legalább biztosra vette, még életben van. Bár egyre brutálisabbak lettek a kihallgatások, hiszen egyetlen szót sem szólt. Azt azonban egyre kevésbé tudta, meddig bírja még. Tíz körömmel kapaszkodott az életébe, ami egyre nehezebb volt számára. Mégsem adhatta fel, hiszen meg kellett még valakit védenie.
- Joseph, mit tettél? – suttogta az aggodalmas hang. A testőrség egy tagja volt, mivel csak ők juthattak be.
- Federico. – nyögte ki nehezen Joseph. Lassan tudott csak mozogni, s nem tudta, egykori barátja üdvözli vagy az egyik kihallgató tisztjét. – Talán jön a következő menet?
- Joseph, mint régi barátod, és mint testőrségi tag kérlek, áruld el, amit tudsz! Csak a saját szenvedésed húzód el és a halál… Ki fogják belőled szedni úgyis, amit akarnak…
- Kösz, de nincs mit mondanom!
- Joseph, mozdulj! Lord látni akar.