Just the way you are 19.

Eric elégedetten kortyolta az italát, mert minden terve szerint zajlott. Elégedettség töltötte el, hogy Roxan ismételten bizonyította a kiválóságát. Amint a nő távozott, s Eric átrágta magát az anyagon, egyből telefont ragadott. Mintegy fél órával később egy tucatnyi szorgos ember érkezett meg tettre készen a tetőlakásba.

- Mr. Packer, van még valami különleges kívánsága a megbeszélteken kívül? – puhatolózott a kellemes megjelenésű, erős tejeskávéra emlékeztető férfi.

- Nincs! Mindent megbeszéltünk, Sean. – válaszolta Eric a szokásos nyers hangszínén. – Sürget az idő, úgyhogy munkára!

Sean bólintott, majd ő és az emberei munkához láttak, hogy a megbízójuk minden kívánsága szerint legyen. Eric határozott és egyértelmű parancsokat adott, így kétsége sem volt, hogy valami hiba csúszna a számításába. Legalábbis a férfi kissé öntelt módon így képzelte. Sean és csapata mintegy kétórás sürgés-forgásának köszönhetően a férfi rá sem ismert az általa kiválasztott helyre. A teraszt teljes mértékben átrendezték, feldíszítették és egy igazi szerelmi fészket alakítottak ki, minden kellékével. Eric ahogy végigfuttatta a tekintetét, tudta nyert ügye van, mert ettől Jenna egészen biztos hátast fog dobni és a lábait is szét, sőt teljesen biztos volt benne, hogy a korábbi megaláztatástért is bocsánatot nyerhet. Ami csak azért volt fontos, mert ameddig a lány nem bocsát meg neki, addig bárhogy akarja az ujjai köré csavarni, folyamatosan ellenállásba vagy ellenkezésbe fog ütközni. Ami egy bizonyos mértékig kifejezetten izgató tud lenni, sőt még inkább fokozza a vágyat és a vágy beteljesülésének hatását. Csakhogy Eric már így is úgy be volt indulva, hogy egyáltalán nem volt kedve kisded játékokat űzni. Inkább egy olyan alattomos stratégiát választott, amely egyértelműen sikert hoz neki.

Ezért is engedhette meg magának, hogy ráérősen a whiskyjét kortyolgassa, míg arra várt, hogy Jenna megérkezzen. Egy nagyobb korty felhörpintését követően az asztalára tette le a poharat, majd magához ragadta a Roxan által otthagyott dossziét, amelyben néhány különleges kép bújt meg. Eric sejtette, hogy ezekről Jenna mit sem tud. Roxan és Cordelia nyomoztatta le a lányt, mikor Jenna csatlakozott a csapathoz, ehhez pedig az is hozzátartozott, hogy a háttér információk mellé képeket is gyűjtsenek. A férfinek a mosolygós szemű vidám lányról készült kép tetszett a legjobban, mert sütött róla az őszinte boldogság.

Neszre lett figyelmes a férfi, s ezért félretett mindent és a hang irányába indult. – Sean és csapata már egy jó ideje felszívódott, így csak valami kellemetlen látogató érkezhetett. – dünnyögte maga elé Eric és erősen dühöngött magában. – A rohadt életbe, nem hagyom, hogy elrontsák a remeknek ígérkező dugásom. - Nagyot szusszantott, aztán elszántan és összeszűkült szemekkel lépett a lifthez vezető folyosóra. Egyet lépett, s olyan látvány fogadta, amitől a földbe gyökerezett a lába. A könnyektől csillogó szem és eláztatott arc, zilált megjelenés fogadta a férfi tekintetét. Talán még a szája is tátva maradt volna, ha nem éppen az a csibészes vigyor terült el az arcán. Egy másodperccel később, már össze is kapta a gondolatait.

- Te? – piszkos fantáziája egyből meglódult. – Máris?

- Fogd be! – kissé remegő hangon érkezett a parancs Eric-nek, aztán abban a pillanatban a puha ajkak tapadtak a férfi szájára. Vad, követelőző csókot akart a remegő lány. – Azt akarom, hogy dugj meg úgy, hogy másra még csak gondolni se tudjak! Feledtess el velem mindent! – adta ki határozottan a parancsot a lány. Olyan elszántan, olyan bátran, hogy Eric-nek még csak gondolkoznia sem kellett, mit tegyen most. Csak magához ragadta a lányt, az ölébe kapta. A keze a hosszú combokat és kerek popsit markolta. A lány pedig a férfi nyakát csókolta, harapdálta, hogy még jobban beindítsa. Eric pedig nem tett mást, csak vigyorgott, mint a vadalma. – Győzött!

***

– Azt akarom, hogy dugj meg úgy, hogy másra még csak gondolni se tudjak! Feledtess el velem mindent! – rá sem ismertem a saját hangomra. Teljesen idegen volt számomra, ki ez a szex éhes, akaratos nő. De nem is érdekelt semmi sem, mert Eric egyből teljesítette az utasítást. Ölébe emelt, és úgy csókolt, hogy a fejem búbjától kezdve a lábam ujjáig az eget rengető bizsergés végigfutott a testemen, majd ugyanez az érzés egyetlen pontban gyűlt össze. Azt hittem, hogy még a végén kigyulladok, mert minden egyes érintés és csók csak még inkább a fokozta az amúgy is tomboló forróságot.

Eric elcipelt valahova, azonban az út alatt lehunyt szemekkel csókoltam és harapdáltam a nyakát, a fülét, hogy még előbb elveszítse az önkontrolját. Mindennél jobban akartam őt, hiszen ő volt az egyetlen megoldásom, hogy az elmúlt órák eseményeit végképp kimossa az agyamból, legalábbis egy huzamosabb időre, teljesen úgy sem tudok megszabadulni az emlékektől.

Elértem a célom, mert amint valami puhára huppantam Eric rögtön letépte rólam az amúgy is megviselt felsőm. Ki akartam szabadítani őt is a ruhái fogságából, csak hogy elkapta a kezeim, s könnyűszerrel magam mellé szögezte le. A melltartóm csipkéje hangos reccsenéssel adta meg magát, amit hangos nyöszörgéssel díjaztam, hiszen amint lekerült rólam a finom anyag úgy kaparintotta meg egyik mellem Eric az ajkával. Szívta a bőröm vagy éppen harapdált, a keményedő mellbimbómmal játszadozott. A másik halom, hogy ne árválkodjon, azt a kezébe fogta és egyre erőteljesebben masszírozta. Buja nyögések, pajzán sóhajok közepette alig bírtam uralkodni magamon, úgy vonaglottam Eric alatt, aki még igazán bele se lendült. Egyáltalán nem maradt semmi erőm, csak feküdtem és hagytam, hogy azt tegyen velem, amit csak akar.

- Micsoda izgága nőszemély! – mormolta bele a mellkasomba, ahogy egyre jobban vonaglottam a kezei alatt. Aztán válaszul összecsippentette az egyik mellbimbóm, amitől egyszerűen nem tudtam önmagam kontrollálni és a rám törő érzéstől sikítottam.

- Eric... – markoltam bele a hajába. – Gyerünk, dugj már meg!

- Ejnye! Egyem a kis mocskos szád! – az ajkaimra tapadt, és olyan vad táncba kezdett a nyelvemmel, hogy pillanatok alatt elfogyott a maradék levegőm. Mikor elváltunk egymástól, egy pillanatra találkozott a tekintetünk, s elámultam attól a csillogó szempártól, ami engem fürkészett.

Újra érezem magamon végigfutni a cikázó villámokat, melyeket Eric érintései váltottak ki. Az ujjait művészien futtatta végig a testemen, míg el nem érte a csípőmre feszülő nadrágom szélét. Végre rászánta magát, lerángatta rólam a nadrágom. S amint a bokámról lefejtette az anyagot, egyből széttártam a lábaim, felfedve az izzó középpontom. Huncut villámokat szórtak a szemei, élvezettel legeltette rajtam a szemét. Aztán fölém tornyosult, és a lábaim közé vetette a kezét.

- Forró Mennyország. Rendesen benedvesedtél... – körözött a hosszú ujjaival, majd egy váratlan pillanatban belém mélyesztette őket. Válaszul csak még intenzívebben nyöszörögtem és ismételgettem a nevét egyre inkább a vágytól elfúló hangon.

- Akarlak... – elcsuklott a hangom. Végem volt, mert éreztem, ahogy az ujjaira feszülök és elélveztem.

- Ez túl könnyen ment. – kicsit csalódottan csengett Eric hangja. Azonban a következő percben a széttárt lábaim közé helyezkedett és keményen nyomult belém, míg tövig nem merült. – De legközelebb már nem hagysz ki a mókából. – erősen tartott, míg gyorsuló ütemben mozgott bennem, mintha még mélyebbre akart volna elmerülni. Elkapta a kalimpáló lábaim, egyiket a csípője köré vonta, míg a másikat behajlítva a magasba hagyta, így még inkábba hozzám férhetett.

A fejem felett valami kellemes tapintású anyag került a kezembe, azt markolásztam, ahogy egyre hevesebb tempóval igyekeztünk a csúcsra. Eric morgása, férfias nyögései fokozódtak, a szorítása is. Aztán a teste megfeszült, a remegés futott végig a testén, míg minden nedvétől megszabadult. Gyöngyöző testtel omlott rám, ahogy egymásnak feszült a testünk szinte éreztem az eszeveszett szívverését. A lehelete, melyet a bőröm fogott fel forró volt. Elengedtem a kezeim közül a finom anyagot, s a kis híján összepasszírozó férfi testbe kapaszkodtam. Eric felemelte a fejét, elbűvölően nézett ki, ahogy a haja a homlokára tapadt, a kielégültségtől ragyogtak a szemi és a szája csábítóan felfelé görbült.

- Büntetést érdemelne a mosolyod. – simítottam végig a homlokán. – Kéjsóvár formád! – játékosan csaptam rá a vállára. A testünk még mindig összeforrt, így éreztem, hogy nemesebbik testrésze ismételten bevetésre készen álla. Teljesen kitöltött.

- Akkor büntess meg! – elvigyorodott. Aztán közelebb húzott magához, meg akart csókolni, de nem hagytam neki. Játékosan nemet intettem a mutató ujjammal. Aztán Eric arra egyáltalán nem számított, hogy kihasználom a pillanatnyi figyelmetlenségét és fordítok a helyzetünkön. Természetesen arra ügyeltem, hogy még véletlenül se csusszanjon ki, nehogy megszakadjon az összeköttetésünk. A mellkasán támaszkodtam meg, és úgy lovagoltam meg. A melleim ringtak, olykor Eric utánuk kapott, de sokkal jobban élvezte, ha a fenekem markolászta, sőt egyszer-egyszer rá is csapott, hogy még gyorsabb ütemre ösztönözzön. Sikongatva közeledtem az újabb gyönyör felé. Már nagyon közel voltam hozzám, csakhogy megálltam. Eric szemei kitágultak, és nem tudta mire vélni a reakcióm. Megálltam, de ez egy nagyon hosszúnak tűnő perc lehetett, aztán a lehető leglassabban kezdtem el ringatni a csípőm. Édes kínszenvedés volt ez nemcsak Eric-nek, hanem nekem is, de így a ránk törő mámort még jobban elnyújtottam. S mikor a remegésünk alább hagyott, és a mámor utolsó cseppjét is kiélveztük, átemeltem a lábam Eric csípőjén és mellette nyújtóztam el.

Kényelmesen elhelyezkedtem s most vettem észre, hogy felettünk az üveg mögött a csillagos ég van, sőt mesés dekoráció. Apró égők világítottak bársonyos narancsos fényükkel. Káprázatos volt a hely, legalábbis abból a fekvő helyzetből. Anélkül, hogy megmozdultam volna, érzékeltem, amint Eric felém fordulva felkönyököl és engem néz. Szó nélkül figyelt, de a keze lassan a hasamra csúszott. Ujjai lágy táncot jártak rajtam, amit pokolian élveztem és ezt lágy sóhajokkal díjaztam is. A tekintetem pedig a felettünk lévő fényeket figyelte.

- Korábban jöttél vissza. – közölte egyszerűen Eric, közben a keze felvándorolt a melleimre. – Miért? – rajzolta körbe az egyik mellbimbóm.

- Te akartad, hogy jöjjek. – nyújtóztam egyet, de a szemem nem vettem le az égről. – Jöttem.

- Nem ezt kérdeztem. – mogorvább lett a hangja. – Mi történt veled?

- Semmi. – túl gyorsan válaszoltam. Szükségem lett volna, hogy valaki meghallgasson, de azzal is tisztában voltam, erre Eric egyáltalán nem alkalmas. – Úgysem azért fizetsz, hogy lelkizzünk! – Eric szeme villámokat szórtak, egy pillanatra azt hittem, menten felrobban. –Eric. – szólítottam meg, és utána nyúltam, de ellökte a kezem és engem is. A következő pillanatban viszont elkapott és maga alá gyűrt. Lefogta a kezem, rám nehezedett, de arra mégis ügylet, hogy össze ne nyomjon.

- Lehet, hogy egy érzéketlen seggfejnek tartasz, aki képes a szexért fizetni. Állandóan parancsolgatok. Utasítgatom az embereim. Ez mind igaz. De ha valakit arra méltatok, hogy kérdezek tőle, vagyis érdeklődöm utána, akkor elvárom, hogy rendesen választ kapjak. Megértetted? – megszeppenve bólogattam, majd Eric legördült rólam. Mellettem helyezkedett el a hátán fekve. – Semmit sem tudsz rólam vagy az életemről. Te is olyan vagy, mint a többi. Könnyebben hiszel egy hazugságban, minthogy meglásd a valóságot. – keserűen sóhajtotta és még a szemeit is lehunyta. Egy cseppet sem voltak bántóak a szavai, de mégis rossz érzést keltett bennem. Valóban nem tudtam róla azon kívül semmit, amit megtapasztaltam vagy éppen róla hallottam. Az sem esett túl jól, hogy a többi nőjéhez hasonlított.

Csendben ücsörögtem a felhúzott térdeimet ölelve Eric mellett, aki még mindig behunyt szemmel feküdt. Egy darabig néztem őt, ahogy az apró izzók sokaságából halvány fény szűrődik felé. Még kívánatosabbá tették a fényhatások a meztelen férfit. Aztán a tekintetem aprólékosan körbejárta a teraszt. Lenyűgözött, ahogy néhány egyszerű kellékkel ilyen varázslatosan romantikus helyet lehet létrehozni. Az előbbi együttléteink egy rögtönzött fészekben történtekek, amely puha selyem borított nagyobb méretű szivacsból és párnák sokaságából állt. Körülöttünk izzófüzérek futottak körbe: a cserépben álló bokrok ágai között, a korláton, illetve az ágy fölött is. Ráadásul Manhattan a lábaink alatt terült el.

- Mesebeli ez a hely. – törtem meg a csendet, amely kezdett egy kissé kínossá válni.

- Valami különlegeset szerettem volna. – magyarázta Eric, de még csak meg sem mozdult.

- Miért? – meglepetten néztem rá, s ellazítottam a tartásom. Váratlanul ért a magyarázat, egyáltalán nem értettem az indokát.

- Túlzásba estem. Megaláztalak, csak mert sértettnek éreztem magam. – kinyitotta a szemeit, majd felkönyökölt mellém. – Egy remek estét szerettem volna, kényeztető szeretkezésekkel a csillagos ég alatt. De te megzuhanva megjelentél és dugást követeltét. – lehajtottam a fejem, mert nem tudtam a szemébe nézni. – Elmondod, mi a fészkes fene történt?

- Összekaptam az anyámmal. – mormoltam magam elé, mert még mindig bántottak a szavak. – Hallott valamit, aztán kombinálni kezdett. A végén meg elhordott mindennek, aminek csak tudott. Ellenkeztem vele, akkor meg felpofozott. – Megremegett a hangom, s egy árulkodó könnycsepp is kigördült a szemem sarkából. Fájtak az anyám szavai, ráadásul azt sem hagyta, hogy elmagyarázzam neki a tévedését és még csak az igazat sem tudta rólam.

- Mit hallott, amin ennyire kiakadt? – Eric közelebb húzódott hozzám, a keze a csípőmtől a hasamon járt végig, míg ajkait a vállamon éreztem. - Talán megtudta, milyen ügyesen keresed fekve a pénzt? – felkaptam a fejem, s mérgesen a szemeibe néztem. – Óh, anyám, most még izgatóbb, vagy mint valaha! Ahogy a szemeid villámokat szórnak, legszívesebben letepernélek!

- Akkor mire vár, Mr. Packer? – szorosan Eric mellé feküdtem, így feltárultak előtte a fedetlen domborulataim. A hozzá közelebbi lábam teljesen kinyújtottam, míg a másikat térdben behajlítottam. De így is megfelelő rálátást biztosítottam számára. Felizgattak a szavai, még akkor is, ha inkább át kellett volna gondolnom az anyámmal történteket. De ahhoz mégsem voltam elég erős. Sokkal egyszerűbb volt elmenekülni előle.

- Arra Ms. Perry, hogy végre kibökje, min veszett össze az anyjával? – Eric lehajtotta a fejét, és csókot kezdeményezett, míg keze a mellemtől a lábaim közé csúsztak. – Szóval ki vele!

- Gátlástalan nőszemélynek tart, aki nem más, mint egy szemét nős férfi kitartottja. – zúdítottam Eric-re anyám szavait, amivel rendesen sikerült meglepnem. A további cifraságot azonban megtartottam magamnak. Azt már nem akartam, hogy megtudja a férfi.

- Hát nem lehet semmi az anyád. Bár hogy is gondolhatnám ennek az ellenkezőjét, hiszen ismerlek téged. Kész csoda vagy! – hízelgett nekem Eric, tudtam, hogy nem minden hátsószándék nélkül.

- Hah, nem kell a hízelgés és a mellébeszélés! Gyerünk, ragadj meg és hadd élvezzem veled a szex minden pillanatát! – két kezem közé fogtam a férfi arcát, aki kéjsóvár pillantásaival biztosított arról, hogy ő sem gondolja másképp. Aztán magamhoz húztam és szenvedélyesen csókolni kezdtem.

Eric visszacsókolt, s fölém gördült. Azonban most a hevességén igyekezett uralkodni, s szinte idegtépően húzta el előttem a mézesmadzagot. Már csak tényleg nagyon kevés kellett volna, hogy öngyulladásban elporladjak, mire Eric hajlandó volt belém hatolni. Hangosan sikítva adtam a tudtára, mennyire jól csinálja, amit csinál. Az első menet tényleg szenvedély uralta közösülés volt. De már a következőkben már némi játékosságot is belecsempészett a kéjenc. Pezsgőt bontott, s a nemes ital egy részét pohárból koccintás után szürcsöltük, azonban a másik részét a testemről szopogatta fel. A habzó bor aztán nem is volt elég neki, mert valahonnan gyümölcsöket varázsolt elő, aztán a még fel nem olvadt jégdarabbal is játékos kínzásnak vette alá. Minden egyes manővere olyannyira tudatos és pontos volt, hogy csak még jobban élveztem tőle a gyönyör minden pillanatát.

Egy jó darabig a csillagos ég alatt játszadoztunk egymással, egymás testével, majd mikor hűvösebbre fordult és szinte teljesen tönkre tettük az ideiglenes fekhelyünket, többek között eláztattuk pezsgővel, gyümölcsök levével és a közösüléseink is nyomot hagyott, Eric a karjaiba kapott és meg sem állt a fürdőszobáig. Vizet engedett, majd beleereszkedtünk. Gyengéden mosdattuk a másikat, ezzel is izgató csábításnak tettük ki magunkat, amit ki sem bírtunk. Eric azonban a kádat még sem tartotta olyan kényelmesnek, így inkább kihalászott és még kissé nyirkosan, de az ágyba huppantunk. Lágyan kényeztettük egymást, míg végül a kimerültség át nem vett felettünk a hatalmat és el nem szunnyadtunk.

***

Julie már rettentően megbánta, hogy olyan indulatosan viselkedett a lányával szemben. A pillanat hevében nem tudott önmagán uralkodni, s felpofozta a lányát, aki még soha életében egyszer sem ütött meg. Soha sem, és most ez a pofon valamit összetörött mindkettőjükben. Jenna ezért is rohant el zokogva, míg Julie a padlóra rogyva engedett utat a könnyeinek.

- Sajnálom, drágám sajnálom. – ismételte az asszony folyamatosan, de a lánya már nem hallhatta.

Rose megkövülten állt ugyanazon a helyen, ahol a szóváltás alatt is volt. Nem tudott megmozdulni, egyszerűen megbénították az események. Ugyanakkor önmagát hibáztatta, mert ha befogta volna a száját, akkor nem indította volna el a lavinát. Csak egyszerűen érdekelte, hova tűnt a barátnője órákra, s miért olyan zilált állapotban érkezett haza. Nem gondolta, hogy ezzel az anyai szív elevenjére tapint.

Julie és Rose is összeszedte magát, bár már messze nem volt az a remek jókedve egyik nőnek sem, mint amilyen órákkal ezelőtt volt. Csendbe burkolóztak, mindketten emésztgették a történteket, viszont egyik sem akart nyíltan beszélni. Egyikük sem mondta ki, de mindketten ugyanarra gondoltak, hova menekült Jenna. Az ösztöneik azt súgták, hogy a férfi karjaiba lökte az egész szóváltás ahelyett, hogy felnyitotta volna a lány szemét, miszerint a férfi csak játszik vele.

Egy kegyetlenül hosszú, várakozástól terhes este vette kezdetét. Julie egyre nehezebben viselte, hogy semmit nem a lányáról. Több ízben megpróbálta hívni, de minduntalan a hangposta jelentkezett be Jenna könnyed hangjával. Julie végül elbóbiskolt, mert teljesen úgy érezte, hogy leszívták az energiáit. Ráadásul azért is volt olyan nyugtalan, mert hamarosan haza indult volna és nem akart haraggal elválni a lányától.

Julie rémálomból riadt fel valamikor a hajnali órákban. Amint felkelt, első útja Jenna szobájába vezetett. Csakhogy csalódott, hiszen az ágy érintetlen volt, a lánya még mindig nem érkezett haza. Az anya a könnyeivel küszködött, mert ráébredt, hogy az az átkozott férfi ennyire megbolondította az ő kicsi lányát. Elkeseredésében Julie újra tárcsázott, azonban ezúttal sikerrel járt. Legalábbis első pillanatban így gondolta, mert nem a hangposta jelentkezett, hanem fogadták a hívását.

- Halló? Jenna, ott vagy? – Julie reménykedett, hogy sikerül beszélnie a lányával.

- Jenna telefonja, milyen üzenetet adhatok át? – egy kissé álmos férfihang szólt bele a készülékbe, amitől az anya minden idegszála pattanásig feszült.

- Ki maga? Hol van a lányom? Vele akarok beszélni! – Julie erélyesen adta a férfi tudtára a szándékát, mert nem akart tovább vele beszélni. Jenna-t akarta, leginkább észhez téríteni, hogy mekkora őrültséget csinál.

- Oh, Mrs. Perry, örvendek ennek a véletlennek, hogy legalább így telefonon megismerhetem Önt. – Eric gyorsan kapcsolt, s a maga lehengerlő hangjával próbálta az anyát is a bűvkörébe vonni. Azonban ez keményebb diónak ígérkezett, mint azt első körben gondolta volna.

- Maga az! – Julie tüdejében rekedt egy pillanatra a levegő, de amint megtalálta a hangját nem finomkodott tovább. - Maga gátlástalan alak! Hagyja békén a kislányom! Maga piszok, romlott, züllött férfi! Hogy képes ezt tenni a lányommal és a feleségével? A kicsapongó, erkölcstelen, szégyentelen fickó! – Julie-ban olyan mértékben dolgozott a harag, hogy egész sor sértést zúdított a rosszéletű férfira.

- Köszönöm a bókokat, de szólítson nyugodtan egyszerűen Eric-nek! – Ezzel megint Julie tüdejében rekesztette a levegőt néhány másodpercre. Eric kifejezetten jól szórakozott, még így is, hogy a legkényelmesebb és legszebb álmából verték fel.

- Eric! – nyomta meg rosszallóan a szót az anya. – Hol van a lányom? Beszélni szeretnék vele!

- Sajnálom, de most nem tud önnel beszélni. Nagyon kimerítő estében és éjszakában volt részünk. Most jóízűen alszik, de mindenképp átadom neki, hogy kereste! További jó éjt, szép álmokat, Mrs. Perry! – Eric bontotta a vonalat, és ettől Julie kis híján felrobbant. Csak azért is újra tárcsázott, de ekkor ismételten a hangposta jelentkezett be. Az anya csalódottan rogyott le, egyszerűen fogalma sem volt, most mit tegyen...

***