Részlet Just the way you are 34.

Sziasztok!

Meggyőzhető vagyok, s hogy oldjam a várakozás okozta feszültséget hoztam egy kis részletet!

Puszi,
ZoÉ

A konyhában végre csend volt, és nem pusmogtak a hátam mögött. Kifejezetten idegesítővé vált pár pillanat alatt. Ráadásul még Eric viselkedésén is rágódhattam. Míg a kávéfőzőre vártam idegesen igazgattam a szoknyám és a blúzom. Mikor már vagy harmadszorra simítottam végig a szoknyámon, akkor már a szemeim forgatva korholtam magam. Egyáltalán nem értettem, miért fontos most annyira, hogy minél jobban nézzek ki. Főleg, hogy Eric átnézett rajtam. Vettem egy mély levegőt és inkább csészéket készítettem elő. Természetesen a fülem megütötte a vad vihogás, mely egyre közeledett felém.

- El tudod hinni, hogy gyereke lesz? Apa lesz. Pont ő, el sem tudom képzelni róla. – majdnem kiesett a kezemből a csésze, ahogy meghallottam a beszélgetés.

- Szia, Jenna! – megtorpantak, miután beléptek a konyhába a pletykálkodó titkárnők, Debra és Amy. Köszöntek, egy-egy kedves mosolyt követően ők is kávét főztek.

- Tudom, én is meglepődtem. – készítettel el a kávéját Debra. Egyszerűen nem bírtam megmozdulni, még mindig a hír hatása alatt voltam. Apa lesz. Összeszorult a torkom, leforrázottnak éreztem magam. S minden értelmet nyert, miért nézett levegőnek. Most jöttem rá igazán, hogy eddig csak az önámítás csapdájában vergődtem. Képtelenség volt, de a sejtjeimben, a bőrömön éreztem őt. Rettentő nagy hatással, szinte félelmetes erőt gyakorolt rám. Mindez persze testi, kémiai reakció volt, puszta testiség. Érzelmekről nem igazán beszélhettünk. Még szerencse, hogy a tálcát a csészékkel letettem. Egy pillanatra megremegtem, de végül összeszedtem a bátorságom, s előálltam a nagy kérdéssel.

- Kiről beszéltek? Ki lesz apa? – nehezen tudtam csak kiejteni a szavakat.