Just the way you are 11.

A férfi lehunyt szemekkel nyújtózkodott a hűs lepedőn. Elégedett, vagyis inkább kielégült volt. Fantasztikus éjszakát töltöttek együtt az eszményi nővel. Az első pillanattól kezdve teljesen egymásra hangolódtak és apró érintésekből tudták, mit óhajt a másik. Felszabadultan merültek el a kéjes mámorban anélkül, hogy gondoltak volna a másnapra. Csak a ma, csak a most és az együtt töltött édes pillanatok számítottak. A női test a férfiéhez simult, a vágy és a szívük diktálta ütemre együtt mozdultak. Újra és újra.

Just the way you are 10.

Eric egyre türelmetlenebbül nézte az ajtót, amely mögött a lány eltűnt. – Csak egyetlen percről volt szó!– morogta, míg a poharat félre tette. A férni nem vallotta volna be, de végigfutott az agyán, hogy a lány megfutamodott. Éppen csak elfordult, mikor meghallotta a fürdőszoba ajtó jellegzetes hangját. Odakapta a fejét, és kéjes tekintettel végigmérte a lányt. Nem viselt mást csak a fekete fehérnemű szettet és a könnyű kabátot. A férfi nem bírta tovább cérnával, a lányhoz lépett, az ajkaira hajolt. Szenvedélyesen csókolta, egyre követelőzőbben, a lány mégsem tiltakozott. A parfümmel átitatott kecses nyakára tért át, melyet élvezet volt akár megcsókolni, akár csak pusztán megérinteni.

Just the way you are 9.

- Francos álom! – dohogtam magamban, ahogy az óriási épület bejárata fele tartottam. „Packer Corparation” hirdette egy hatalmas aranyszínű tábla, a méltóságteljes fekete betűk felsorakoztak egymás mellett. Ahogy vettem rá egy pillantást, újra Eric jutott az eszembe. Szinte éreztem a karajit körém fonódni. Az egész csak a képzeletem játéka volt, és hiába próbáltam meg mindent egyszerűen nem bírtam sehogy sem kiverni a fejemből az álomfoszlányokat. Bárhogy próbáltam elaludni, egyszerűen képtelen voltam rá. Határozottan idegessé váltam, ahogy a tehetetlenség egyre jobban az uralma alá von. Valamikor hajnalban sikerült elbólintanom. Csakhogy egy esetleg két óránál többet nem igazán aludtam.

Így reggel, mikor megszólalt az ébresztőm, kifejezetten rossz passzban talált. Határozottan ingerült hangulatban voltam az álmatlan éjszakának köszönhetően. S már előre tudtam, hogy egy roppant nehéz napnak nézek elébe. Mindamellett, hogy a mai az első munkanapom, a bajt még tetézte az esti programom. Az új, eddig ismeretlenségbe burkolózott partner sem igazán hozott lázba. Valahogy tartottam ettől a találkozástól, hiszen végül Chad-ben is csalódtam. Az elmúlt napok alatt rájöttem, hogy egyáltalán nem hiányzik nekem, sőt még jól is jött ez a távolság. Egy elfojtott sóhajjal léptem be a zsúfolt liftbe. Egyedül az vigasztalt, hogy a többiek is hasonlóan savanyú ábrázattal néztek vissza rám. Cikázó gondolatokkal érkeztem meg a megfelelő emeletre. Azt sem tudtam hirtelen, mihez kezdjek, vagyis kihez menjek. – William-hez! – döntöttem el.

Just the way you are 8.

Eric elégedetten nézett végig Jenna-n. Formás hosszú lábak, melyekről a férfinak egyből az jutott az eszébe, hogyan fonódnának a csípője köré. Erősen tartva, kapaszkodva egymásba, míg kitöltené s lendületesen mozogna a lányban. Eric tekintet egyre feljebb araszolt. Tetszetős csípő, karcsú derék, kerek mellek még inkább izgatták a fantáziáját. Jenna mindeközben ott állt, és egyre inkább zavarban volt. Ez pedig csak még inkább a férfit szórakoztatta, ugyanakkor lenyűgözve hallgatta a lány ambiciózus szavait.

Just the way you are 7.

Chad erősen tartott, magához ölelt. Kapaszkodtam belé én is, mert a hátamon még mindig éreztem azt a különös tekintetet. Az a szempár szinte megbénított, pedig alig néhány pillanatra láthattam. Chad viszont hamar közbelépett, s inkább a távozás mellett döntött. Nem tudtam, de nem is akartam tiltakozni. Nem tehettem meg. Kifizette az egész estét, s ez még inkább kötelezett.

A limuzinba egyetlen szót sem szólt. Elgondolkozva bámult ki az ablakon. Lopva pillantottam felé, talán valamiféle magyarázatot vártam volna. Csakhogy a fejemben megszólalt a hang és a valóságra eszméltem. – Nem tartozik neked semmivel. Azért vagy itt, mert Ő akarja, hogy itt legyél. Nem vagy más, mint egy élő játékbaba. – hátradőltem, s a másik ablak felé fordítottam a fejem. A számat erősen össze kellett szorítanom, mert újra és újra ugyanazt hallottam. – A férfiak játékszere. – Csak a véletlennek köszönhető, hogy azon az estén Chad meglátott. Ha nem így történt volna, akkor ki tudja, milyen partnerem lett volna. Az sem biztos, hogy a mellettem ülő férfi megelégszik azzal, hogy mellette vagyok. – Mi van, ha többet akar? – A gyomrom egy bukfencet vetett, ahogy felismertem a kivilágított épületet.

Just the way you are 6.

  

A férfi elégedetten dőlt hátra a székében, s már most érezte az elméjében szétáradó izgalmat. – Crystal. – suttogta el a nevet magának Eric. Igéző és csábító volt egyben a különleges név, s valami titokzatosság lengte körbe. Ugyanakkor fülében visszhangoztak Roxan szavai. – Hamvas, fiatal. – önkénytelenül nyalta meg a száját, mivel ez a jellemzés olyan volt akár egy ízletes gyümölcs bemutatása. – Igen, ízletes. – mosolyodott el még jobban Eric, mivel nagyon is szórakoztatónak találta a saját megjegyzését. Miután kiszórakozta magát feltápászkodott a székéből, s az étkezőbe indult.

Just the way you are 5.

Éktelen dörömbölésre riadtam fel. Mikor magamhoz tértem, hirtelen azt sem tudtam, hol vagyok pontosan. A takaróba kapaszkodva pislogtam addig, míg a szemem hozzászokott a fényviszonyokhoz. A háttérben a dörömbölés mégsem akart megszűnni. A tüdőmben tartott maradék levegőt kifújtam, megnyugodtam. Otthon vagyok. Két pillanat alatt szedtem össze magam, s az ajtó fele siettem. Egy gyűrött és kinyúlt pólót viseltem, ami a combom közepéig leért, így nem zavartattam magam.

- Igen? – nyitottam ki résznyire az ajtót.