hoztam egy hosszabb részletet, remélem kellően felkelti az érdeklődéseteket! Köszönöm az eddigi komikat, örülnék még párnak, ha írnátok.
Ne feledjétek a KAMPÁNYT! A hozzá tartózik az Összetörve 1.
Jó olvasást!
Kíváncsian várom a véleményeket!
Puszi,
ZoÉ
* * *
Azokba a szürke szemekbe bámultam, míg az arcomon
hatalmas tűzrózsa terült el, a szívem pedig egyszeriben vágtázni kezdett.
Egyikünk sem mozdult, s hirtelen azt sem tudtam, ez jót vagy rosszat jelent. A
lángnyelvek egyre jobban mardosták a testem, vágytam a velem farkas szemet néző
férfira. Hirtelen olyan kétségbeesettnek és kiéhezettnek éreztem magam, hogy teljesen
elszégyelltem magam.
Vártam, közben majd elepedtem Rob csókjáért, de Ő
mégsem tett semmit. A szemében, az arcán meglepetést vettem észre már az első
pillanatban, de ez mostanra elmúlt. Talán valamiféle választ várt a kérdésére.
Csakhogy én nem menekültem előle, mindössze a csúfosan rosszul időzítettünk.
Erre a gondolatra öntudatlanul forgattam meg a szemeim. Ez a művelet azonban
Rob számára egészen másképpen jött el, mert abban a pillanatban elengedett. Egy
cseppet sem esett jól a közöttünk lévő távolság, viszont így a hirtelen jött
merész ötletemnek adtam egy lehetőséget és megkíséreltem kivitelezni.
A korábban kiszúrt taxi felé léptem, s mindössze csak
egy apró fejmozdulattal intettem a várakozó autó felé. Rob tátott szájjal
nézett rám, de a képén elterülő elégedett, csibészes mosoly biztosított róla,
hogy megértette a célzásomat. Beültem a hátsó ülésre, s bemondtam a címet. Rob
egy perccel később már szorosan mellettem ült. A combomon pihenő kezemen
éreztem meg a kezét, leheletfinoman végig simított rajta. Ha eddig nem jártam
volna az őrület határán, akkor ezekkel az óvatos mozdulatokkal egészen biztosan
odáig sodort volna. Olyannyira elvette a maradék józan eszem, hogy fel sem
tűnt, hogy megérkeztünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése